Kocsis Emília: Tiszaföldvár gazdaságának története a XVIII-XIX. században (Tiszaföldvár, 1981) / 0423-1983

15 Az 184o-es években bérbe vették a Podmaniczi yak birtokának egyre ezét, majd a községi téglaégetőt.Bérelnek továbbá mészárszéket és egy vendéglőt ie.Késcbb megvásárolják Balogh Lázár téglagyárát /a j elenlegi téglagy 'r elődjét/.A gyár modernizálása után a Polgári Társulati Alapnak egyre inkább ®z az ipari tevékenység válik a fő jövedelemforrásává,1873-ban vágóhidat ie létééit az Alap, s ugyanez évben kezdenek tárgyalni a községi iskola épitéséről./* századfordulóig négy iskolát létesitőnek: a Koseuth uton

9 a Kalap utcában, a Baross körúton és az Ószőlcben /ezeket 191o^fc*aáli4j&ólsiáteiták./. 1897. nyerán községi közfürdőt állit fel a Társulat s ugyanecak az Alap épiti 1872-ben az első doszkajárdát a Tiszán leusztatott fából.A vssut megépülése után az állomástól a községig kőutat, máshelyen téglajárdát épitettek.,k fúratták az első kutat a piactéren /a mai Kossuth Lejoe tér/ felállították az első óvodát és felépítettek egy korházat /Szabó Űy.1938•/1876-ban Jász-Hegykun-Szolnok megye megalakulásával Tiszaföldvér a Tiszai aleójárás székhelye lett.A járás területe 89.729 kh, lakosainok száma 23.ool fő. Községeif Cgépa, Tiszasae, Szelevény, Tisaaug, Tiezaktirt, Inoka, Bagyrév, Cibakháza, Várkony, Tisza földvár, Vezeeny; pusztáii Cgámpa, Gyalu, Istvánháza, Gyügér, Sárszög, Zsiger, líoaok, Ma tfti, Sáp, Varsány. /Scheftsik Gy.l935./A XIX. század végére megváltoztak a község közlekedési viszonyai 1388-ban megépült a Szolnok-Tisaa földvár-Kunezentmártor.Szentos vesutvonal.A birtokosok érdekeinek ;egfelelcen a sinoket a község lakott területétől viszonylag messze, másfél két kilóméterre fektették le.Mint fentebb említettem,