Kocsis Emília: Tiszaföldvár gazdaságának története a XVIII-XIX. században (Tiszaföldvár, 1981) / 0423-1983

ü

ezaföldvár környékének a történ

elmi cekorból, ókorból és a középkorból szárszó leletei Tiezaföl elvár belterületének magasabb térszíneit és-makkéi et en, északnyugaton ée délnyugaton a Tisza holocén norotvái határolták a történőim! őskorban./I.ábra/ A magaepartok és a zug szárazabb részei alkalmasak volé tak az cekor emberének letelepedésére. Az ie. lo-6 ooo ówel ezel£tt élt emberek telephelyeit találták meg a kézségtől keletre es6 szigetben ée a község délnyugati peremén, a volt cigány-talap környékén.A cigánytelopen talált rézkori lolet egy tüz miatt elpusztult lakóház, amelyből nem tudták kimenokitani az e&fóyeket, ezért olyan gazdag es a lelet .A lakóház az eddigi kutatások szerint magányosan állt a vidéken, ami azt Jelzi, hogy már egy-ogy oealád is képoe volt megélni a rézkori viszonyok között.Gabonatermel'eeel /®rre utalnak a nagy hombárok/ és halászattal foglald kozhattak.A halászat jelentőségére a feltárásokban talált hálónehozékek utalnak.üikori leletek kerültek elő még a község északkoleti részén, a volt magaspart környékén.Esőket a bronzkori önt£mintákat már a XlX.ezázadban megtalálták ée feldolfpzták /Hampol J./.Az egyéb leleteket, elsősorban a talált bütykös edénymaradványokat nem t3rvsz2rti régészeti feltárásokból ismerjük, hanem szinte "beléjük botlunk" ée a Tiszazugban minden volt magaeparton megtaláljuk.Megjelenésük alapján rokonithatétó a világhirü nagyrévi, zsidóhelmi bronzkori leletekkel.