Kocsis Emília: Tiszaföldvár gazdaságának története a XVIII-XIX. században (Tiszaföldvár, 1981) / 0423-1983

a taráét 63,4 %-kan e földesúri birtokból származott. A termésmennyiség valőszinUleg t3bb, mint amennyi a nagybirtok szükséglete s igy a termesből koros kadel őrire in Jut. A szánté a mezőgazdaságilag használt fdldtorület 1/5- ét /21,6 "-át/ teszi ki»A kert és a azClő elenyésző /o,l % illetve 1,1 £/ tehát a helyi lakosság élelmieserezüktégletét a szántón termelt gabonafélék elégítették ki.Ebből arra is ktSvotkeztathetünk, hogy a lakoecág élelmezésében kevés Bsarepe volt a vitamirdue zöldségféléknek** tezraelt gabonafélék aránya a ktfvatkezői 42.9 % buza, 38,0 % árpa, 18,8 % rozs, 0,3 % zab.A gabonatermelés elsősorban a táplálkozást szolgáltad termésátlagok igen claescnyak« lo,3 pozsonyi mérő vagyis 4,12 mázsa katasztrális holdanként. Az alacsony agrárkultura mellett ennek az is oka lehetett, hogy a gabona számára nem a legmegfelelőbb talajokon termelték, hiszen azokat gyakran viz bori. totta.ísz a termésátlag egyébként a Tiszazugban a második legmagasabb. Az egy f're áuté aaántéftfldi termésmji nyiség tokintatében szintén a második helyet foglalja el Tiszaföltfrár* Közeégek 1 főre jut^ Ezántóflíídi termi® " pozsonyi mérőben kilogrammban Csépa Czibakháza 9.6 17.7 21.8 9.4 17,1 4.o 14,5 6.7 384 7o8 Inoka nagy Rév ÜOBB Földvár 872 376 r>84 1f*> Tisza Kürt 53o 268