Bertáné Sarudi Edit: Egy kihalóban lévő kismesterség, a takácsság bemutatása (1979) / 0420-1983

- 10 A dolgozatom elején emiitettem, hogy Cibakházán 1920,1931 között működött a Magyar Asszonyok Szövetsége* Itt tanulhattak a leendő vászon- és szőnyegszövő takácsok. Ez a szervezet egyben a takácsok érdekvédelmi szövetsége is volt. Vezetője, titkára és tagjai voltak. Itt a perzsaszönyeg készitést is megtanulhatták a leendő takácsok. Ez azonban munkaigényessége és a felszerelés hiánya miatt nem vált közkeletűvé. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetéégét Cibakházán a főjegyzőné , az Erflélyből ide került vajda felesége, Dr. Szeberényi Gyuláné alapitotta és vezette. Titkára Jankovich János tanitő, gazdasági felelőse Marton Miklós volt. Marton Miklós ugyanitt tanulta meg mesterségét, akire már többször hivatkoztam az eddigiek folyamán. Ugyancsak ebben a szövetségben sajátittota el a perzsaszőnyeg - készitést özv. Herkó Béláné- / Cibakháza, Vöröshadsereg tér 12 szám alatti lakos./ 0 azonban a szőlőmüvelés és állattartás miatt hosszabb ideig nem dolgozott a szakmában. A szövés fejlődésének menetét és munkafolyamatát az 6 elmondásaikra támaszkodva irom le. A_szövőszékjrészei / 7 számú fotó / kk* 815 cm átmérőjű kemény fahenger, két végén fa, vagy vascsapokkal , melyek a szövőszék állványában elhelyezett csapágyakban nyugszanak. Aji£üstök_: nyüstszemekből , nyüstszálakból, nyüstpálcákból áll. A fonalat sikjukban emelik és süllyesztik. Az ősi, házilag készitett szövőszéken a nyüst madzagból készült. Jelenleg acélból. Számát a készülő szövet szabja meg. /8/ a-9számu fotó./ A vetélők a csévét a vetélőfonallal együtt a vetélőbe helyezik, amelyet a láncfonalak által alkotott szádon átvetnek. / Szójegyzék 12/