Pápai Gabriella: A jobbágykérdés megoldásáért folytatott küzdelem Tiszaföldváron (Tiszaföldvár, 1980) / 0419-1983

Só' a nagyon nagas kamatra hitelező uzsorások jelentősége, de a kölcsönzésnek ez a fajtája csal: növeli a válság mére­teit, Uilyen más forrásokból tehetne szert tőkére a földesúr? Ezzel kapcsolatban egyre többeket gondolkoztat el a jobbágy­felszabadítás, iidinc a pénzszerzés lehetősége. Ha /ugyanis a jobbágyok feudális szolgáltatásaik és úrbéres földjeik örök időre történő megváltásáért fizetnének, akkor ezen összeg ké­pezné a tokét a gazdasági élet terén való továbblépéshez. Természetesen ez a kérdés egyáltalnem egyszerű, A föl­desúr, aki évszázadok óta magántulaj donának tekintette jobbá­gyait, nagyon nehezen mondana le ilyenfajta birtoklási jogá­ról. Iláarészt a jobbágyi robotmunka jelentette számukra az ingyen éa biztos munkaerőt, igaz, hogy e munka termékenségé­nek hiányosságait ők is felismerték. Tehát a nemeseknek önma­gukkal szemben kell egy harcot megvivni. Ezenkivül nehéz, szinte megoldatlan problémát jelentett az is, hogy a jobbá* gyok honnan teremtenék elő váltságuk összegét, A hitellehető­ségek számukra még kedvezőtlenebbek, mint uraiknak. Ez a kér­dés a nemeseknek is egyre több fejtörést okoz, Hiszen a job­bágyfelszabadítással megoldaná saját gazdasági problémáit, maga mellé állítaná jobbágyait a politikai harcokban, és a társadalmi elégedetlenségeket is visszaszorítaná. Mindezekből látható, hogy a jobbágyfelszabadítás mennyire kulcszserepet játszott az 18oo-as években. Országos szinten is egyre többet foglakoztak ezekkel a problémákkal. Az 1825-27-os első reformkori országgyüléseh a társadalmi kérdések még nem kerültek téritékre, de Folsőbüki Hagy Pál beszédeiben már a jobbágyok helyzetének javítása mellett állt ki. /12./ Gróf Széchenyi István volt az első, aki a rendi társadalom problémáinak megoldásáért határozott profiammal Sllt elő. Fölismerte, hogy " se robot, se vessző nem hozott még egy or­szágot is birulásra. M

Next

/
Oldalképek
Tartalom