Pápai Gabriella: Laczó János levelei (1980) / 0418-1983

- 2 ­Az azonos helyzetű emberek általában a leglényegesebb dol­gokban egyetértenek, még a katonaságnál és a háborúnál sokkal szabadabb körülmények között is. Amikor pedig az emberek a sa­ját bőrüket viszik vásárra az anyiIvánvalóan hatványozottabban érvényesül. Azok a levelek, amelyek alapján egy II. világháborús katona gondjaira, érzéseire próbáltam következtetni, Laczó János nevé­hez fűződnek. 2o levél maradt meg, melyeket édesanyjához irt. Lényeges, hogy ebben az emberben semmi különös nincs. Rend­fokozata fogságba estéig honvéd maradt. Bevonulásakor tanyasi rokonokat hagyott odahaza. Helyzeténél fogva lehet a véleménye alkalmas arra, hogy egy elég nagy tömeg életét, sorsát jelenit­se meg. Mielőtt rátérnék a levelekre, néhány megállapítással uta­lok a Horthy - hadaereg felszereltségének milyenségére. / Az adatokat Nemskürthy István Requiem egy hadseregért cimü müvé­ből vettem. / A Horthy hadsereg fejlesztése elsősorban a sze­mélyi állomány mennyiségének növelésében nyilvánult meg. 2^38. és 1941 között a hadsereg létszáma háromszorosára emelke­dett. Ezzel szemben az egy dandárra előirt tüzérerőnek csak kb. az 50 %-ával rendelkeztek. Mire 1942-re megköezelitették az előirtakat a haditechnika már rég túlszárnyalta ezeket a kö­vetelményeket. Ezenkivül sem a tisztikar, sem a legénység nem volt szakszerű­en kiképezve /legalábbis a többség /, és a katasztrofális hiány volt fegyverben, lőszerben, ruházatban, sőt élelemben is. Nagyon röviden ugyan, de ez volt a helyzet a mafcrar hadsereg­nél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom