Szlankó István: Korunk vízgazdálkodása a Tiszazugban (Tiszaföldvár, 1978) / 0409-1983

- 8 "bontotta a töltést. 493o ha került viz alá a cibakházi és 17 föltvári határban . " /Az árviz egykorú leirása és a / / cl visszaemlékezések megtalálhatók tiszafölávári Muzeum adattárában 22.-62., 241.-72., 242.-72. sz. alatt./ A déli részen pedig 1919-ben, Tiszasas térségében a hareok folyamán szétlőtték vagy felrobbantották a töltést . Itt kb. lo ezer ha-t öntött el a viz. Az 197o. évi árviz A Tisza és mellékfolyóinak vizgyüjtő területén a téli félév átlagos csapadéka 22o mm. Az 1969-7o.év telén 293 mm-nyi csapadék hullott. Ehhez járult még 197o. áprilisában 48mm , májusban 53 mm , juniusban 131 mm csapadék . A Tisza valamennyi bal oldali mellékfolyóján rendkivül magas árvizek keletkeztek . Az addigi árvizi maximumokat több deciméterrel meghaladó tetőzéssel vonultak le az árhullámok. Szolnoknál 1932-ben 894 cm volt a csúcs, 197o-ben 9o9 cm-rel 3 tetőzött a Tisza, viszont a vizhozam nem érte el a 25oo m-t másodpercenként . Átlagos körülmények között ennyi viz kb. 83o cm-es tetőzéssel vonul le, de az árvizszint esése csak 2-3 cm/ km volt a szokásos 5-6 cm-rel szemben . Az árvízvédelmi fővédvonalak a számitott árvizszint felett általánam 1,5 méteres biztonsági magassággal rendelkeznek. A magaspartokon azonban - Martfű , Nagyrév , Tiszaug térségében - védvonalakat kellett épiteni a viz szétterülésének a megakadályozására .