Szlankó István: Korunk vízgazdálkodása a Tiszazugban (Tiszaföldvár, 1978) / 0409-1983

-24Csépán , Tiszasason , Tiszaugon most tervezik a közös vizmüvet, amit xm±± gazdasági problémák miatt valószínűleg nem fognak megépíteni. Helyette mindegyik község saját törpe vízmüvet kap . Á 2ooo-ig terjedő távlati fejlesztési tervek szerint minden községben lesz vízmű és a vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 75 - loo % lesz. Gyógyfürdők A Tiszazugban Gserkeszőlőben és Tiszaföldváron van gyógyill. strandfürdő . A cserkeszőlői mélyfúrás 1943-ban készült kőolajkutatás közben . A 2311,5 m mély kut 96°C-os vizet adott . A magas ásványVsó tartalom miatt a felső 4oo méteres termelőrakat teljesen elkövesedett , a tisztítás nehézkes, a javítás eredménye bizonytalan . A kut hozama 12 m^/óra (2oo liter/Hajqfcxperc)^* Uj kut fúrása vált szükségessé, ami 1977-ben el is készült Mélysége 1159,5 méter, engedélyezett kitermelhető vízmennyisége 144o m^/nap (looo liter/perc). A viz hőfoka 69°G. A megnövekedett vízmennyiség bővítést is lehetővé tesz , hiszen csúcsidőben gyakori a napi 4 - 5ooo vendég . / A jelenr legi vízfelület befogadó képessége kb. l6oo fő . A tiszaföldvári strandfürdő thermálkutja 196o-ban készült. Az lo47 méter mély fúrásból 3ooo (!) liter 72°0 -os viz tört fel percenként. A folyamatos üzemeléshez kb. 125o lit./perc értékre folytották le. A kut vizét a strandfürdő vízellátásán kívül néhány lakóház és intézmény fűtésére és melegvíz ellátására is használták. Nagy gáztaitalma miatt gázleválasztó nélkül nem engedélyezték ilyen célú felhsználását .