Szlankó István: Korunk vízgazdálkodása a Tiszazugban (Tiszaföldvár, 1978) / 0409-1983
12 66./a Gyügeri belvizöblözet 66./b Kungyalui " 66./c Kékeslapos-Tóközei 66./d Tőkegoki belvizöblözet aínTto km 2 » 74,4 43,5 13o,5 » Összesen 43o,l km 2 Az egyes öblözetek belvizlevezető csatornarendszerét ugy tervezták , hogy a lehető legnagyobb területről gravitációsan follyon le a belviz a fő befogadóba a Tiszaába és a Körösbe. Ez meg is valósitható , ha folyók vizszintje alacsoakkor szivattyúkkal kell a vizet átemelni. A zsilipek felnyitását, a szivattyúk inditását szigorú előirások szabják meg. Egyes helyeken vissza lehet tartani a belvizet , máshonnan nagyon gyorsan el kell távolitani. Azz alábbiakban felsorolok néhány fő szempontot, amelyre a belvízvédelmi terv épül : - a leginkább veszélyt jelentő belvizeket a csapadékos, kemény tél után, hóolvadáskor beköszöntő koratavaszi esők okozzák . Ezért fontos, hogy a csatornák , viztárolól még az ősz folyamán kiürüljenek. A tél folyamán jelentkező belvizeket folyamatosan el kell vezetni, hogy a jégképződést megakadályozzuk. a belvizet mindaddig vissza kell tartani, amig a felmelev viz a/ gedcrHíovenyzetben nem okoz kárt . - Árvizkor a gát melletti fakadóvizeket az ár elvonulásáig vissza kell tartani . - Elsősorban a lakott területeket kell a káros vizektől megszabadítani, majd a nagyobb értékű vetéseket. Utoljára maradnak a legelők . nyabb , mint a belvizszint. Ha magas a folyók víállása legelőkön , övgátolt szikes területeken