Horváth Ferenc: Szajol – Tiszaug közötti Tisza-ártér tájértékelése és fejlesztése (1979) / 0408-1983

- 23 A magaspartokon rendezetlen kis vályogházak alkotta falvak épületek. A közelben feltört földek láthatók. Általában csak egyharmada müveit minden esztendőben. Kétharmada ugar. Az emberek, a falvak szegények. A megélhetést az állattartás, a földművelés és a halászat biztositja. A szántóföldeken gabonatáblák, a legmagasabb részeken alacsony, gyenge szőlők húzódnak. Atáj jellegét a vizszabályozás előtt a kiterjedt rétek, legelők adták meg. Biztosnál: mondható adatokat 1851-ből sikerült fellelni. A községhatárokra vetitett adatokon belül is magas a rétek, legelők aránya. A vizsgált ártér - 2,-6 km szélességben - a magaspartok közötti részen bozótfüzesekkel, nádasokkal, vizekkel boritott terület. Bór a folyó szabályozása ebben az időszakban már megkezdődött, számottevő változást még nem okozott, mivel a védgátak és vizrendezési munkák csak ezután kezdődtek. A századforduló táján, a gátakkal védett, hajdani ártéren a szántóföldi művelés erősen túlsúlyba került. A rétek, ós legelők területe közel felére esik vissza. A szántó területen az ezerkilencszázhatvanas évig növekszik elsősorban a rétek rovására. A II. világháború után a tulajdonviszonyokban bekövetkező változások, valamint az ipar és település fejlesztés hatására, gyors átalakulás kezdődött, mely napjainkban is hat ós a táj átalakulásához vezetett. A mezőgazdaságban a nagyüzemi gazdálkodás általánossá válása, a termelékenység növekedése a gépesités hatására, a települések fejlődésót is meghatározta. A felszabaduló munkaerő foglalkoztatására ipari nagyüzemek épültek. Az iparral rendelkező községek lélekszáma gyors növekedésnek indult. Az emberek igényeinek, valamint az igények kielégitési lehetőségének növekedésével a kisebb, elzárt falvak vonzása megszűnt, ami a lélekszám erőteljes csökkenésében /Tiszainoka, Vezseny/ vagy stagnálásában mutatkozik /Tiszavárkony, Nagyrév, Cibakháza/. A körzetben Tiszaföldvár és Tiszakócske tervszerű, nagyarányú fejlődése bontakozik ki. A táj képe is változóban van. A szántóföldek túlsúlya még erős, de a gyümölcstermesztés és érdősités hatására a tájkép vertikalitása is jelentkezik. Az eltérő talajadottságokból, valamint a településszerkezetből adódóan differenciáltan erdősitési és gynmölcstelepitési program valósul meg. A mólyfekvésü területeken nemesgyár telepités létesül, mig a