Horváth Ferenc: Szajol – Tiszaug közötti Tisza-ártér tájértékelése és fejlesztése (1979) / 0408-1983

- 11 ­biztosítani az árvizek levezetését. A lefutó árvizek Szeged táján megtorlódtak. A védtöltések épitése folytán összeszorult ártér mi­att egyre emelkedett az árhullámok tetőző magassága. Árvízszint alakulása: Év vízmérce cm. Év Szolnok Csongrád Szeged 1830 683 610 613 1845 ­­642 1853 685 643 657 1855 739 672 691 1876 755 758 786 1879 745 805 806 1881 746 820 845 1888 818 834 847 1895 827 867 884 1915 808 731 790 1919 882 929 916 1932 894 924 823 1970 909 947 1005 1979.II.hó 9l5x/ 96 Ox/ 1020x/ x/ előrejelzés Az emelkedő árvízszint egyik oka a töltések megépítése volt. A fo­lyó ősi árterületének alig több mint 10 %-át hagyták meg hullámtérnek. Az árvízszint emelkedése azt jelentette, hogy olyan területek is veszélyeztetettekké váltak, amelyeket korábban árviz soha nem fenye­getett. A vizsgált területen 1881-ben Tiszaugnál történt gátszakadás. Az ár ekkor 2300 ha. területet öntött el. Növényvilá g, A növényzetnek a folyóvízzel való kapcsolata alapján meg kell kü­lönböztetnünk a régi ártér növényvilágát és a jelenlegi hullámtér nö­vényvilágát. A két társulás között számottevő különbség van, de a vízellátás alapján összefüggéseket is találunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom