Varga Lajos: Jegyzék az 1969. évi július hó 7-8-9-i mikrobusztúrán gyűjtött anyagról (1983) / 402-1983
27. / Ré te ge z e 11 mé s zkő /féhé г. vagy szürke/:Bélkő /Bükk-hegység nyugati szele/. Á Bélapátfalva-i mészkőbányábóle riász-időszak, középső kor: anisusi, vagy latíini emelet. Cementalapanyag. A Bélapátfalva-i Cementgyár használja fel. A bányában három-műszakos üzemelés folyik, tehát éj0el-nappali kőbányászat. A kirobbantott és kibányászott mészkövet dumperek tömik függőleges aknákba, amelyekben a bánya alsó szint jéig zuhan le a mészkő és onnan drótkötélpályán szállitják a cementgyárba a mészkövet. 28. / A/tyafipalo:Bélkő /Bükk-hegység nyugati 3Zéie/. A Bélkő nevű horszt /sasbérc/ keleti feléből, a triász-időszaki fehér, vagy szürkemészkő alól, tehát időben régebbi a mészkőnél. Egyes kutatók szerint a triász-időszak alsó korából, -— a werfeni palák és tarka homokkövek időszakéból ---- valé, régebbi kutatók szerint felső-karbon korú. A cementgyártás egyik fontos és helyben bányászható alapanyaga. Ennek finom porrá őrölt anyagát adják a triász-időszaki mészkőhöz és igy különféle nyomószilárdsógu cementet készitenek belőle /600, 500 400, 500 kg/1 cm^-es nyomás a 28 napos cementkockára gyakorolva/. Amíg ennek az agyagpalának ilyen módon való felhasználhatóságát fel nem fedezték, addig belső, vagy külső exportból kellett márgaféleBégekkel ellátni a Bélapátfalva-i Cementgyárat. 29. / Cseppkőképződmény: a Bélkő /a Bükk-hegység nyugati szélén/ nyugati oldalából. Kioldott, barlangi üreget betöltő cseppkövek és cseppkő - kérgeződések. A barlangi üregek pusztulásának egyik formája ez, amit itt kicsiben, ---- kb. 3C x 40 cm-ee kiterjedésben, ----- láthatunk. A triász-időszak középső kora anisusi, vagy ladini emeletében keletkezett mészkőben alakult ki a barlangi üreg — természetesen jóval később. - A Bélkő alatti mészégetőben találtuk, a mészégetők mondták el, hogy a nyugati kőfejtőből került elő ez a nagy és szép darab. A sárgás-barnás részekben vasoxidos oldatok voltak, amikor a cseppkőki válás történt. 30. / Gabbró honosból tői délre, a patak bal partján, a müut menti kőbányából. Intruzivu3 kőzet: alulról,a magmából hatolt a szilárd kéregbe, de nem ért a feiszinre. Ott szilárdult meg a felszin alatt és csak később, részben a felszini erők lepusztitó hatására,részben a belső erők hatásúra került feiszinre. Építőkő, szobor- és emlékmű-alapzat, értékes épületek belső falainak boritólapjai, asztallapok, emlékoszlopok, stb-ik készülnek belőle. Jó útépítőkő is, főleg erre a célra bányásszák. Jól és állékonyaa csiszolhatok homogén részei. Felsőkarbon, ujebb kutatók szerint alsó-triász-időszaki képződmény. - - - A gebbró képződésével kapcsolatosan sok és érdekes vita van a magyar földtani szakirodalomban, amit egy későbbi ismeretterjesztő kiállításon modellben lehetne bemutatni. Szinte egyedülálló lenne majd modellben az u.n. transzvaporizációs elmélet, aniely szerint a magma a gabbró-zónában nem cseppfolyós állapotban került a szilárd földkéreg /lithoszféra/ alsó rétegeibe, hanem gáz- és gőzexhalációs módon és tulajdonképpen mér meglévő agyagpalákat metamorfizált a magmából származó gabbró transzvaporizációs utón. 31. / Cabbró:a "Tardosi kőbányák” egyikéből ’ónosbél és Szarvaskő között, a patak jobb partjáról, a müut mellett. Intruzivus kőzet: alulról a szilárd földkéregbe /lithoszférába/ hatolva /intrudálva/ szilárdult meg és csak később került feiszinre részben a külső erők lepusztitó hatására, részben a belső erők hatására is. Építőkő, szobor- és emlékmű-alapzat, értékes épületek belső falainak bari tólapjai, asztallapos, emlékoszlopok, stb-ik készülnek belőle. Igen jól csiszolható, időálló.
