A Tisza II. tiszaföldvári építményei (Tiszaföldvár, 1973) / 0380-1977

- 2 ­vizsgálatával foglalkoztak, de ezzel egyidőben már szóba­keriilt a Tiszamederben történő tarozás lehetőségének kér­dése is a tervbevett öntöző és hajózható Keleti Főcsatorna vízigényének biztosítására. Az elgondolás szerint a folyó csatornázás öt vízlépcső építését irányózza elő: Yásáros­namény, Záhony, 'Tiszalök, Kisköre és Csongrád térségében. Ezek közül az első, a Tiszalöki Yizlépcső megépült és 195 y+. óta üzemel. Az első vizlépcső helyét az döntötte el, hogy a Hortobágy medence keleti és nyugati peremén vezetehdő ön­töző főcsatornák gravitációs vízellátása érdekében a Tisza vizét fel kell duzzasztani. Az előzetes vizsgálatok alapján a választás Tiszalökre esett, illetve Tiszalök - Tiszadada közötti úgynevezett Rázönpusztai kanyar helyére, ahol a kanyar átmetszésében épült meg a Tiszalöki Yizlépcső. Az 195o-es években a párt és a kormány a vizgazd ál­kodási szervekkel a Tisza völgyében az öntözések további nagyarányú fejlesztését irányozta elő. A szükséges öntöző­víz nagyrészét a Tisza további lépcsőzésével és tározással gondolták biztositani. Ennek, mezőgazdaságunk fejlődése szem' pontjából döntő jelentőségű tervnek egyik fő láncszemeként vették tervbe a második tiszai vizlépcső épitését. Az előké­szítő keretterv s egyéb tanulmányok a Tiszán épitendő máso­dik vizlépcső helyéül Tiszabura környékét jelölték meg, a harmadik vizlépcső helyét Csongrád térségében javasolták. Az 195o-es évek második felében tovább vizsgálták a korábbi elképzeléstől függetlenül a második vizlépcső még kedvezőbb elhelyezhetőségét, az öntözés továbbfejlesztését és megha­tározták az öntözéshez szükséges vízigényeket. Ezt követően több telepítési vázlet kidolgozására került sor, még végül a második vizlépcső helyét a kiskörei Tisza hid felett je­lölték ki. A szükséges tervek elkészülte után 1966-ben a vizlépcső munkagödrét körülvevő és védő körtöltés építé­sével kezdődött meg a második tiszai vizlépcső épitése. . / .

Next

/
Oldalképek
Tartalom