Újszászi Béke Tsz.: A szelevényi „Szikora” Tsz gyepgazdálkodási fejlesztési terve (1976-1980) (1976-80) / 0356-1977

A legtöbb helyen 5-6 gyerek volt, igy a szülőkkel, esetleg a nagyszülőkkel együtt, a 10-12 tagu család sem jsz ámitott ritkaságnak. Ezt figyelembevéve érthető, hogy a korabeli "gépesitettség " mellett, az 5-6 vagy 10 holdas földön szükség volt a család aprajánek-nagyjának kétkzi munkájára. A fentiek tanúsága szerint, a család, mint tagjainak megélhetését biztositó elsőrangú termelői egység szerepelt a felszabadulást követő évtizedben. A családtagok, igy a fiatalok élete is elég szűkös volt. Több 4o-5o éves válaszában szerepel a következő rövid, de igen sokatmondó kifejezés " ... szerettem volna jól élni ... ". Vannak akik ki is fejtik, hogy szép ruhát, cipőt vagy jó lakást szerettek volna. " Régen " egy fiatal számár^, hogy milyen örömöt jelentett még egy uj ruha is, azt több megjegyzés is tükrözi. Arra a kérdésemre, hogy " járt-e templomba? " ós - "Miért", - több nő igy válaszolt - " ... hát akkor vettem fel az uj ruhám ... Nekik tehát külön ünnep volt, ha az uj ruhájukat, a szinte egyetlen lehetséges időben ós helyen, vasárnap a templomban sok embernek, " a falunak " megmutathatták. A kivánságokat azonban feltétlenül differenciálni kell. Itt ugyanis lényeges eltérések mutatkoznak egy-egy módosabb paraszt vagy ker skedő gyermekeinek és egy-egy egész szegény földmüvei gyermekeinek kivánsgáai, elképzelései között. A sokgyermekes szegény családoknál már a " szép ruhát " vagy " sok min4 dent, de nem volt miből " tipusu válaszok a jellemzők. Sokan szerettek volna az "uj birtokosok" gyermekei közül "gazdagnak lenni". Egy ma 46 éves állattenyésztő irja, akinek az apja napszámos volt .. az ennivaló megvolt, aztán nem voltak nekünk olyan igényeink !" Ez az ember még harminc év távlatából is tárgyilagos tömörséggel jelzi azt a változást, amit a földosztás jelentett a falusi szegénységnek. Hiszen a létbizonytalanság már megszűnt, de a rengeteg munka mellett másra bizony nem jutott sem pénz, sem idő.