Újszászi Béke Tsz.: A szelevényi „Szikora” Tsz gyepgazdálkodási fejlesztési terve (1976-1980) (1976-80) / 0356-1977

- 10 A dol-czó if.jusc.,-: .jrved. :lmi / vagyoni / viszonyai A fiatalok jövedelmi, kereseti viszonyai között jelentős eltérések mutatkoznak foglalkozási áganként. A megkérdezett mezőgazdasági dolgozók keresete általában 2500-2800 forint. Ez természetesen, a község országos hirü termelőszövetkeze­teiben folyó munka eredményességét tükrözi. A magas jövedelemszint ellenére a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok a legelégedetlenebbek a fizetésükkel. 700 forinttal alacsonyabb az átlagos jövedelmej azoknak a fiataloknak akik az iparban dolgoznak. Ezen a rétegen belül is va.nnak igen magas, illetve alacsony keresetek is, ami Bok esetben nem a fiatalok szak­tudásától, munkájától függ, hanem egyszerűen attól, hogy melyik üzem­ben, szövetkezetben dolgoznak. Pőldául az pitőipari KTSz-ben dolgozó fiatalok keresete alacsonyabb mint az azonos vagy hasonló munkát végz fiatalok keresete a Vegyesipari KTSz-ben vagy a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetben. A bérezésben megmutatkozó különbségek feszültséget idéznek elő, pél­dául az Épitőipari KTSz-ben tapasztalható nagyarányú munkaerő-vándor­lás részben ezzel magyarázható. Fizetésük szerint a legkevésbé megbecsültek a szolgáltatásban dolgo­zó fiatalok. Ez, azt hiszem annak köszönhető, hogy éppúgy mint az egész országban, a szolgáltatás községünkben is viszonylag uj ágazat, ós itt nem is nagyon veszi igénybe a lakosság. A fiatal házaspárok válaszaiból az derült ki, hogy a legtöbben, / de nem mindenki / igaz, hogy járnak fodrászhoz, de a patyolat, vendéglő ób kölcsönző szolgál­tatásait alig veszik igénybe. Az értelmiségi-beosztott dolgozók keresete szintén elég alacsony. Itt azok a fiatalok keresnek a legtöbbet, akiknek a szaktudásuk is a leg­magasabb. E szerint bérezésük reális. Szembetűnő, hogy a legmagasabb itt is a mezőgazdaságban dolgozó fia.talok keresete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom