Csík Julianna: A jövedelmezőség növelésének módjai a csépai Tiszamenti Tsz-ben (1977) / 0354-1977

- 7 ­A Tiszazug hazánk csapadékban legszegényebb vidéke. Az évi csapadék 5oo-55o mm. között van. Nem ritka az olyan év és olyan terület, ahol 5oo mm alatt van az évi csapadék. 1. táblázat. 1968. évben az egyes helyeken a csapadék a 4oo mm-t sem érte el. A terület uralkodó széliránya kevert. Északkeleti és észak­nyugati szelek uralkodnak. Talaj A talaj változó, mint általában a Tisza mellett. Megta­lálható öntés csernozjom, alföldi mészlepedékes csernozjom, réti öntés, szikes talajok és futóhomok FEKETE /1964/ talaj­térképe alapján. A löszös homoktalajokon szőlőtermesztést folytatnak, -^zek a homoktalajok jóminőségü vörösbortermelés­re alkalmasak. KOZMA /1967/ szerint ez a lösz és löszös homok­talajoknak tulajdonitható. A Tiszazugi borok /Tiszakürt/ fe­lülmúlják a környező homoki borokat. A talajviz mélysége változó 2-8 m-ig, Ahol a talajviz mé­lyebben van, ott magasabb a humusz tartalom, igy kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre. Élő környezet Az ökológiai tényezőknél meg kell emliteni a szőlők kö­zött levő gyümölcsfák szerepét. Árnyékoló hatást fejtenek ki a szőlőkre. így a kevesebb fény miatt a szőlőbogyó cukor­tartalma kisebb. Nagy szárazságban védi a szőlőt a perzselés­től, árnyékoló hatást fejt ki. A tavaszi fagyok ellen védelmet

Next

/
Oldalképek
Tartalom