Csík Julianna: A jövedelmezőség növelésének módjai a csépai Tiszamenti Tsz-ben (1977) / 0354-1977

- 18 Ezt a munkát a gyalogmüvelésü szőlőkben végzik, hogy kötözésig az erősebb hajtások ne feküdjenek a földre, hanem 45-5o fokos szögben állva maradjanak. A hajtások összegubancolását igy elkerülik, a késői kötözés miatt. Kötözést egyszer végeznek virágzás után junius végén, július elején raffiával. A kötözés után erősen csonkázzák a szőlőket 7o-8o cm magasan. Általában utána még kétszer csonkáznak. Az utolsó permetezés előtt és augusztus közepén, ha a hőmérséklet nem tul magas, a bogyók perzselésének elkerülése miatt. A széles sortávu támberendezéssel ellátott szőlőkben kétszer kötöznek. A huzalokhoz kötik a hajtásokat. Ahol páros huzal van mint a csépai Petőfi Tsz-ben, ott bujtatják. E szőlőknél a csonkázást 18o cm magasan végzik. Növényvédelem Állati kártevők Az állati kártevők közül a szőlőilonca /Sparganothis Pilleriana / SCHIFF/ okozza a legtöbb kárt. Található keresztes szőlőfürtmoly /Polychrosis botrana/ SCHIFF/ és nyerges szőlőfürtmoly /Clysia ambiguella /HB / kártétele is. Jelentős kártevő a kendermagbogár /Peritellus familiaris/ /BOH/ egyes években. 1963-ban jelentős kárt okozott, főleg a gyümölcsfák alatt. A kár lo-15 % között volt.