Csík Julianna: A jövedelmezőség növelésének módjai a csépai Tiszamenti Tsz-ben (1977) / 0354-1977

- lo másként nehezedett a termelőkre. A kormányzat ezt enyhíteni igyekezett, és a Tiszazug legnagyobb szőlőtermelő községében Tiszakürton / akkor Cserkeszőlő is odatartozott/ a MASZOBSZ kezelésében létrehozott egy I8000 KL-es pincét. 194o-ben 8833oo hl bor terem az országban összegesen PÁLINKÁS /196o/ közlése szerint - a bor árak emelkednek, a termelési kedv a háború utolsó évében nő. A második világháború súlyos csapása a szőlők elöregedése, a legfiatalabb telepítések nagy része is 3o-4o éves, érezteti hatását a háború utáni szőlőtermesztésben. Hozzájárul ehhez az is, hogy a szőlőtermesztők vállára 1949 után a kedvezőtlen agrárpolitikai intézkedések miatt egyre nagyobb terhek nehezdnek. Az adók emelése, beszolgáltatás és az 1953-54 évek perenoszpora kártétele miatti gyenge termése, bizonytalanná tette az itt élő szőlőtermesztőknek még a létfenntartását is. A föltisztáskor a szétosztott szőlőterületeken az uj szőlőtulajdonosok nehezen birkóztak meg a feladatokkal. A tiszaugi határban felosztott Steer nagybirtok már különben is öreg szőlői az 196o-as évek elejére teljesen kipusztultak és e kipusztult szőlők lettek az alapjai a nagyüzemi szőlőültetvények kialakításának. A Tiszazug szőlői kis- és törpebirtokosok tulajdonában voltak. A 3 kh. területnél nagyobb gazdaságok száma kevés. Ilyen körülmények között találta e körzetet az 1959. évi szocialista átszervezés.