Jenei József - Józsa László - Turcsányi István: Kunszentmárton 25 évének története a felszabadulás után (1977) / 352-1977

- 7 -BEVEZETÉS :

>

Kunszentmárton jelenleg önálló tanácsú nagyközség. Ezt a о közigazgatási szervezetet a közeli múltban érdemelte ki a

benne rejlő adottságok miatt.

Egy-lcét évtizeddel ezelőtt azonban egyetlen kunszentmártoni bennszülött sem nevezte a jelenlegi tanácsházát más néven, mint városháza . Ez az elnevezés akkor ragadt a jelenlegi tanácsházára, amikor Kunszentmárton rendezett tanácsú várossá alakult 1872-ben, s az volt 24 éven keresztül 1896-ig. Ugyanis 1896-ban: " Hogy jóval kevesebbe kerül a nagyközség kormányzás, ha visszafelé fejlődünk fáLuvá, mintha továbbra is rendezett tanácsú város maradunk ". /1/

Néhai nagy tanitónk Veress János ehhez még hozzáteszi, hogy ez az egész kortesfogás volt, egy választás alkalmával.

A rendezett tanácsú városi mivoltot az a gazdasági őserő érdekelte ki, melyet a Kunszentmártönhöz tartozó puszták, Mesterszállás, Gsorbapuszta jelentett Kunszentm rton számára. Ezek a puszták 1896-ban önálló községekké szerveződtek. Nem szeretnénk néhai nagy tanitónkkal vitába szállani, de lehetséges, hogy ez az elcsatolás, a puszták önálló községekké való szerveződése ténybelileg is csökkentették azt a gazdasági bázist, ami a városi jelleg fenntartásához szükséges volt. Különben Kunszentmárton а XIX.század első évtizedében mezővárosként élte életét, tehát a városi mivolt begyökerezhetett a kunszentmártoniak gondolkodásába, mert a feudális viszonyok között mezőgárosnak lenni rangot is jelentett, mert sok tekintetben független volt a feudalists közigazgatási szervektől.

о

Jelenleg Kunszentmártónnak a megítélése abból a szerepből lehet tárgyilagos, amit betölt a társadalmi, politikai, kulo turális, mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi tekintetben a

Tiszazugnak ismert területen és az egész megyei szervezetben.