Jenei József - Józsa László - Turcsányi István: Kunszentmárton 25 évének története a felszabadulás után (1977) / 352-1977

sitva a népi demokráciának: szinte valamennyi alkotását.

Kunszentmártonb n szinte simbólikus jelentősége volt annak, hogy a Zalka Máté, mely az ország egyik legrégibb, legnagyobb jóhirü termelőszövetkezete, az ellenforradalom legsötétebb napjaiban is szilárd egységben tartott ki a közös gazdálkodás mellett.

Már november elején megindult községünkben is a revizionisták által szét bomlasztott párt ujj szervezése. Az uj párt az MSZMP nevet vette fel, megtartva a forradalmi hagyományt és elkötelezte magát az ellenforradalom leverésére, valamint arra, hogy a magyar népet a szocializmus utján vezeti tovább. Községünkben már az első hónapokban több százan léptek be az újjászervezett pártb . S akkor, amikor a tanulmány más helyén számot adunk az MSZMP irányitás v^l elért helyi eredményekről, úgy gondoljuk, hel„ esen járunk el, ha névszerint is ideiktatjuk azokat, akik az ellenforradalom tombolása közepette községünkben is bátran és határozottan kiálltak a szocializmus mellett és szervező munkájukkal megvetették az uj párt alapját.

Ezek az elvt rsak az alábbiak voltak:

Garáz István, Kardos 3alázs, Kardos György,

Kómár András, Komár Flóriánná, Molnár Mihály,

Rimovszki Pálné és Yincze Mih ,ly.

2./ A tanácsok megalakulása és működése

Az 1949-ben törvénybe iktatott uj alkotmány értelmében 195o. októberében községünkben is megválasztottuk a helyi tanácsot, sőt Kunszentmárton régi kívánsága is teljes ült, mert megszűnt a járási főszolgabiróság, illetve a későbbi járási főjegy zőség helyett a tanácstörvényértelmében itt alakult meg a járási tanscs.Ez egyben azt is jelentette, hogy a járás székhelye ezentúl Kunszentmárton, s a járás neve az eddigi "Tiszai—