Jenei József - Józsa László - Turcsányi István: Kunszentmárton 25 évének története a felszabadulás után (1977) / 352-1977

- 27 -Ebből alakult meg később az MNDSZ.

A községi képviselőtestület megalakulásával s a közigazgatás fokozatos megszilárdításával természetesen a Nemzeti Bizottság feladata, hatásköre is módosult, de mint javaslattevő, ellenőrző szerv fennállásig eredményesen működött. így minden támogatást megadott a földreform végrehajtásához, a községi, majd az államrendőrség megszervezéséhez, a MADISZ, a különböző szakszervezetek életrehivásához.

A helyi Nemzeti Bizottság kezdeményezte és szervezte a történelmi sorsfordulókat jelző ünnepségeket. így az 1945. április 4-ével, hazánk teljes felszabadulásával kapcsolatos, majd a május elseji és a november 7.-i ünnepséget. De akkor, mikor a reakció községünkben is felütötte fejét "Földet viszsza nem adunk 11 jelszóval nagyszabású tüntetést szervezett. /17/ Az 'ünnepségek, felvonulások rendeuésében igen lelkesen és tömegesen vettek részt a MADISZ és a MHNSZ tagjai is.

Igen jelentős szerepe volt a Nemzeti Bizottságnak az 1945-ös 1947-es választ'sok előkészítésében, megszervezésében is.

De a Nemzeti Bizottság kezdeményezte annak a gondolatnak napirendre tűzését is, hogy a tiszai alsójáris székhelye Tiszaföldvár helyett Kunszentmirton legyen. Földrajzi, gazdasági, közlekedési szempontból már régebben idcszeerüvé vált ez a kérdés, de a felszabadulás hozta demokratikus átal kulás kellett ahhoz, hogy ezt a lakosság érdekében meg is oldják /18/.

Az úgynevezett Tiszazugnak régi kívánsága volt a Kunszentm rton-Lakitelek- Vasútvonal megépítése.

A Nemzeti Bizottság az illetékes fórumokon napirendre tűzte ezt a kérdést is és 1952. május 12-én Bebrics Lajos miniszter átadta a forgalomnak az uj vasútvonalat.