Jenei József - Józsa László - Turcsányi István: Kunszentmárton 25 évének története a felszabadulás után (1977) / 352-1977

11 A Pannónia még csak 15o dolgozót foglalkoztat, mi lesz akkor, ha 800 dolgozó törekszik falai közé a műszakokban ? Nézd meg a tégla- és cserépgyár hatalmas üvegfalait, a BVM gyártó csarnokait, vagy nézz végig a mezőgazdasági nagyüzemi szektorokon, akkor majd talán jobban szereted Kunszentmártont is, mert az a társadalmi, politikai, ipari mezőgazdasági dina­mizmus, egyben a kulturális dinamizmussal, egyre több kun­szentmártoninak, de beköltözöttnek is tud adni kenyeret és otthont ! Ne csodálkozz azon, ha egyes idegeneket megragadja a szülő­földed, ahogyan megragadta Leonid Peryomajszkijt is, aki itt irta Petőfi Sándorhoz c. költeményét. Idézni akarok ebből a költeményből egy-két versszakot, hogy ez tudatos legyen sok kunszentmártoni előtt, s ne menjen fe­ledésbe. PETŐFI SÁNDORHOZ... Kunszentmárton. Nem jő álom szememre. 6 élt és énekelt, e földön 6 ! Akadtam rútabb tájra s ennél szebbre, van sok viros, falu, folyó, mező. Szét lőtt, sötét házak. Nem én akartam, És nem te dúltad fel nálunk a kertet. De háború van. Toliam mellett kardom, így jöttem országodba. Jönnöm kellett. Te is tollal s karddal mentél a csatába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom