Csík Julianna: A tiszaföldvári temetőnéprajz és elhalálozási statisztika (Tiszaföldvár, 1975) / 0350-1977

Tiszaföldvár nagyközség Szolnoktól 24 km-re délre a Tiszától 3 km távolságra helyezkedik el. Kedvező magaslati fekvése miatt már az ősember is lakóhelyéül választotta magának, melyet különböző tárgyi emlékek bizonyitanak. Az 14oo-as évek elején Tiszaferdvár néven szerepelt. 1956-ban Földváry István és Oharovich Döme birtokában volt. A török hódoltság alatt a Szolnoki ver/eség Tiszaföldvárt az örökös pusztitás hullámainak tette ki. Az embereket elhurcolták. Az örökös zaklatások miatt a jobbágyok elmenekültek erről a vidékről. A kuruc világ bukása után báró Podmaniczky tulajdonába jutott, aki a kipusztult faluba többnyire tót a,ku jobbágyokat telepitett be. A lakosság nagy arányú keveredésen ment keresztül. Az emberek, - mivel a község nem védett helyen fekszik - csak átmeneti lakóhelyül használtak. Ezért nincs Földvárnak régi hagyománya, igy nem található tősgyökeres temetési hagyomány sem. Tiszaföldvár a XV.század elejéről fennmaradt okmányok szerint a Marthyhez pusztával együtt a dunaföldvári apátság tulajdona. A birtokosok pl. Podmaniczky a két protestáns egyházat és annak iskoláit támogatta. A hitélet gondozását a református, római katolikus és evangelilcus egyházak látják el. A református egyház kialakulása a reformáció első idejére nyúlik vissza. Anyakönyvet 1745 óta vezetnek. A fából épült templom helyébe 1787-ben barokk stilusban kőtemplomot ópitettek. A katolikusok 1894-ben ópitették a két tornyú gótikus stilusu templomukat. Önálló anyaszentegyházuk 19oo óta van ós a váci püspökséghez tartozik. Az evangelikusoknak 186o óta van önálló templomuk. Tiszaföldváron két temető található. A régi temető - térképünkön pirossal körülhatárolt terület - a mai Rendőrörstől egészen a Mártirok útjáig terjedt. Mamár ebből csak kis hányad van meg, az is elhanyagolt, gondozatlan, s nemsokára ki fogják szántani.