Szlankó István: A Tiszazug mezőgazdasága (Tiszazug, 1977) / 0346-1977

4 A gabona- <5o gy ítoölest or^olcB szenpant jábá ol 'nyüe a 2000 áránál több évi napsütés ás eszel öonaefr* ően a tensőazidéaaak 3300 C feletti hSüaaaoge. Kedvezőtlen jolonaág, hagy a tav?azi fogyok gyakorisága 60 ni. A TI u:.uc- a;. c^^S^AK jlll.;.;:^ W ^rtfcetj tekintdg A folaobodttláa el'tt a község ok egy részében a tok volt aa uralkodás Tiseau^on 70 » Cibakházán 50 1. Ugyanakkor Csápon 90 %

9 Tiasasasan 70 * a fctobtrtokoook f ldterülete. A scoranaádos Tissaföld váron 1670 kis- ás törpebirtokos 12300 kh fUlddel rendelkezett, 13 középbirtokoanak 1416 kh éo 10 nag birtokoanak 8304 kh földje volt. A környéken kisebb nnlnok, tárlagyirak, szeszfőzdék képvlcoltők aa ipart. A aesőgazdsaág aa iparral ozaraben odg aa in túlsúlyban van. 2*/ A Virtoky^zont/ffk Efflpv^tfizflqa a ^^qbqduláy után 1945- odreiuaíban a Tiszazugban is aagtörtánt a földosztás. Egykorú kérdőíves öaszsirásbál tudjuk,

4* hogy Csé?án 195 kh

t Tissakiirtöft 2085, Tiszoaaaon 736* Tisr-augen 790 kh föl* került aa " újgaedák * birtokába. 25 kh-nál több földje osak a tulajdonosok 1-2 fW^oak volt, a többi 1-10 holdon gazdálkodott. 194 -ban aogindult a nagyüzeni '-jzdoaígok szervezése. A kezdett itt la neháa volt. Minden tsc-ro jolleaző, hagy 100-200 holdon, 10-20 taggal Indultak. 1952-re a járás termel 'saiJvetkeeetelnek a térülőte 22609 kh-re növekedett de ebből a kunozentaírtoni Salka Mátá Tas. egyedül 7397 Ivóiddal rendelkezett. A fennnarodó kb. 2/3-ed részen IS tsz gazdálkodott. Aa 1956-on ellenforradalom nlnden tss-nek mgy arőprőblt jointett, Többségük aegniaradt ás tovább gazdálkodott. 1957- én 1779 tarja volt a Járás t az-e inak, ebb'l 673 a Zalka láté To z-ben dolgozott.