Szlankó István: Nagyüzemi állattenyésztés a Tiszazugban (Tiszazug, 1977) / 0345-1977

- 3 területen kell több vagy értékesebb takarmányt termelni 111. a réteket,legelőket meg kell javitani . A Tiszazugban mind a két utat járják jeleátleg a tsz-ek . A Kunszentmártoni Járás összterülete 6541o,5 hektás. Ennek 74,9 %-a szántó /46oo3 hektár / 6,4 " legelő / 42o3 " / 2,7 M rét / 1734 " / . A szántónak kb. egyharmad részén takarmány terem . A réttel , legelővel együtt az összterületnek mintegy 34 %-a áll kizárólag az állattenyésztés szolgálatában és mégsem elég a takarmány . A Tiszazugra -a Közép-Tisaavidékkel egyetemben - a kukoricatermelés-sertéstenyésztés a jelemző. Jelentős a szarvasmarhaállomány is ^ de^szálas, lédús takarmánytermelésnek a környék éghajlata nem a legkedvezőbb . Legjelentősebb takarmánynövényünk a kukorica, ami első sorban a sertéstenyésztés alapja . A termelőszövetkezetek a szántójuk 15,2 %-án /5764 hektáron / termelik. Termésátlaga egyre nő : 1959-61 között 19,7 ti/ha 1963-66 " 28,o q/ha 197or73 n 34,2 q/ha , 1975-ben 51,9 q/ha volt, mig 1976-ban az aszályos nyár miatt csak Á 3o,3 q/ha az átlag . A jelenlegi termőterület jp^ptimálisnak tűnik, 198o-i ezen a szintem akarjók tartani . A termésátlag tová /oi emelkedésével az össztermés igy is emelkedni fog . Ennek egyik előfelté ele az öntözés és a műtrágyázás . 1976-oan a tsz-ek a kukoricának 88,7 %-át zárt termelési rendszerben termelték Takarmánygabonából az őszi árpa érdemel még emlitést. A száAtó 2,5 ?j-án termelik jelenleg, de ^jövőben ezt aaijtfc a felére csökkentik , A legnagyobb tömegű takarmányt a silókukorica adja hektáronként . A jövő nagyüzemi szariyrasmarhatenyésztésében a