Szlankó István: A szőlőtermelés feltételei a Tiszazugban (Tiszazug, 1973) / 0343-1977

- 4 ulykor káros is lehet a napfény. Eső vagy permetezés után a leveleken lévő apró vizcseppek , mint parányi lencsék összegyűjtik a .«ap sugarait és megperzselődik a levél . Hazánkban a na

psütéses őrák szama 18oo-2o5o között van sokévi átlagban, j&bből a sánpontból szerencsés a Tiszazug, isvente 2o5o óránál is több napsütést élvez és ez a szőlőterifsztés számara előnyös, A j?öldközi-tenger mentén a tenyészidőszak napfénytartama eléri az 18oo-2ooo órát, nálunk viszont csak 15oo óra körül van ennek a maximuma. Részben ez teszi lehetővé, hogy a kései érésű szőlőfajták is jobban beérnek a Földközi-tenger környékén. a fény mellett a hóviszonyo

k alakulásának is nagy jelentősége van a szőlő fejlődésében. Akár kevés , akár sok a hőmennyiség és annak hatási időtartama, a szőlő fejlődése megakad. Mint már a?-elején emiitettem, a legjobb termést a azokon a helyeken hozza, amelyeknek évi középhőmérsékl

ete lo - l6

eC k

özött van. AZ egyes vegetációs fázisokban más más hőmérsékletet igényel a szőlő, A rügyfakadáshoz legalább lo

vAC , a virágzáshoz 12,2°e , a bogyóéréshez 16,4°C középr 1 ff »• hőmérséklet szükséges. Az optimális viszonyok ezeknél néhány fokkal magasabbak. x>Ny-Pranciaországban, Angliában - bár az évi középhőmérséklet lo°C körül van - nem lehet szőlőt termelni^ mert a nyár hűvös . A Tiszazugban az április középiaőmérséklete lo,9-H°C , a julisi közpphőmérséklet 21,8-22 °C , az októberi » 11 - 11,2 °C. A vegetációs időt a tavaszi napi +lo°C-os középhőmérséklet beállásától az őszi +lo°C -os középhőmérsékletü napok megszűnéséig számitjuk . Ilyen nap a Tiszazugban átlagosan 19o - 2oo szokott lenni. Ez csaknem valamennyi szőlőfajta