Tóth Edit: Tiszaföldvár könyvtári kultúrájának története a felszabadulástól 1974-ig (Tiszaföldvár, 1974) / 0338-1975

iskola csufitja. Uj iskolára, s uj óvodára is nagy szükség lenne. A könyvárusitás jó mutatója a művelődésnek. Az ÁFÉSZ üzletében évente 100.000 Ft értéket árulnak. Mivel a bolt bizo/íy^mányos jellegű, gyors cserével alkalmazkodhat az igények alakulásához. Sajnos nem maradék nélkül. Itt is tapasztalható hiányosság. Kevés a könyv, az igazán komoly, szinvonalas müvek, sorozatok elvétve kaphatók. A legnagyobb könyvvásárlási idényben néhány gyerekkönyv, évkönyv, kézimunkakönyv, egy-két indián regény, némi mezőgazdasági szakkönyv ad válogatási lehetőséget. Az iskolai könyvterjesztők javitanak valamit a helyzeten, de a megoldás egy könyvesbolt lenne szerintem. II. A könyvtári kultura története: 1. A közművelődés területei 1945-1954., a Községi Könyvtár megalakulásáig A felszabadulás után még fennmaradó részben kasztrendszer jellegű körök biztositották a művelődés lehetőségét, már amennyire szétszórtságuk engedte. Elsőnek az Ószőlői Olvasókör alakult meg 1885-ben, 287 taggal. Könyvtárában 200-300 kötet könyvvéL. Az ővirághegyi Olvasókör, majd az Ószőlői Népkör követte. A falu belterületén 1889-ben jött létre a "Függetlenségi és 48-as Olvasókor", 160 taggal, akik zsellérek, pár holdas szegényparasztok voltak. Kifelé harcias kemény nyakú politikai szervezet jellege volt, szavazáskor csak függetlenségi és 48-as jelöltre adhatták voksukat tagjai. Kezdeményező szerepet vitt a helyi politikai életben. Támogatta a Kossuth szobor elkészitését is, tartaléktőkéjét pedig szivesen kiadta megszorult tagjainak, kölcsönképpen. Több újságot is járatott: Budapest, Független Újság, Nép Zászlója, Egyetértés, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, Bolond Istók, Magyarország. A kör könyvállományában Petőfi, Jókai-könyvek domináltak. Általában sok és jó könyvet, s elég gyakran vásároltak. A kilencszázas években sajnos bevonult a ponyva, a füzetes regény. Több értékes könyvet ajándékoztak a körnek a földesurak is. Hat évvel később 1895-ben megalakult a Munkáskör: napszámosok, földmunkások egyesülete. 178 taggal indult. A művelődés és a hazafias szellem ápolására alapitották. A környékbeli munkásmozgalmak, feltehetően az 1894-es SzántóKovács- János-féle mozgalom hatására jött létre. /Ő.32-33 old./