Tóth Edit: Tiszaföldvár könyvtári kultúrájának története a felszabadulástól 1974-ig (Tiszaföldvár, 1974) / 0338-1975

- 2 Hiába volt jó föld /gabonát, takarmánynövényt, szőlőt, gyümölcsöt termeltek/, mégis 1847-ben felütötte fejét az éhezés. Tiszaföldváron játszódik le az 1848-49-es szabadságharc egyik döntő mozzanata. Kossuth — Damjanich, Klapka, Vécsey tábornokokkal az itt töltött 6 nap alatt /tervezte meg a szolnoki csaiát. A falu 25 ezer katonának adott szállást. Az abszolutizmus évei gyötrelmeket hoztak. Eltörölték ugyan a jobbágy nevet, de a lakosság nagy része cselédnek állt, a földesurak feudális kötöttségben tartották őket. A kiegyezés után megindult a kapitalizálódás a feudális jellegű nagybirtokokon. 1876-ban megalakult a Tiszai Alsó Járás-Tiszaföldvár szókhellyel. /Ebben a minőségben maradt a II. Világháború végéig. A mult század végén némi anyagi enyhülést hozott a homokos területek beültetése szőlővel. 1888-1893-ig felépült a kórház, a vasút, téglajárda, kőut, az első ártézi kut, óvoda. A piblgári fejlődést bizonyitják a különböző körök, egyesületek/ Polgári Kör, Munkás Kör, Iparos Ifjúsági Egylet/. Az első világháború katonák százait és hadikölcsönöket követelt. A Tanácsköztársaság itt is felborzolta a szabadságra vágyók lelkét. Ezeket: Árvái Jánost, Bajkai Gábort, ó Nagy Benjámint 19l9.aug.l-e után kivégezték. Nevüket utcák őrzik. A falut román intervenciósok szállták meg. A haladó és a konzervativ erők küzdelmében 1945.mutatta meg a helyes irányt, mind a gazdasági fejlődésben, mind a politikai kulturális életben egyaránt. A háború két hónapja alatt kilakoltatott nép nehezen fogott a földosztáshoz. A következő évben lerakták a szövetkezeti gazdálkodás kezdetleges alapjait. 1948-ban megindul a Tsz-ek alakulása. 1949-ben létrejön a Lenin Mg.Tsz., 1951-ben a Szabad Nép, 1952-ben a Petőfi Mg.Tsz., és az Aranykalász 1959-ben. Ebben az évben bekövetkezik a mezőgazdaság teljas szocializálása. Az erős, aktiv pártvezetés lenditi, a sok személycsere visszafogja a fejlődés menetét. A községet ma a szétterültség jellemzi. Városias fejlődésre kijelölt a szomszédos Martfüvei együtt, amely egyben a lakosság 49 ?ó-ának munkahelye. Tiszaföldvár ipari üzemei nagyrészt mezőgazdasági jellegűek. /Téglagyár, Vegyesipari KTSz, ífcitőipari KTSz, Sütőüzem, Pincészet.../ Ma 125 kisiparos ós 21 kereskedő fejti ki tevékenységét. A lakásellátás évente 60 uj ház két-szintes is. Betonjárda, villanyhálózat, korszerű egészségügyi intézmények, közmüvesités mind a fejlődés mutatói.