Rusznák Rózsa: Tiszaföldvár Petőfi korában és ma (Tiszaföldvár, 1973) / 0337-1975
- 5 Az 1879. évi kimutatás szerint: vegyeskereskedő ács szabó 11 10 5 molnár 12 kovács 15 kocsmáros 8 Petőfi korában is éltek asztalosok, csizmadiák, cipészek, hentesek, kalaposok, mészárosok, órások, timárok, fakereskedők. Volt olyan mesterség, amely a technika fejlődésével szükségtelenné vált. I£yen volt a téglaégetőma téglagyárban készül a tégla. Eltűntek a kávésok, helyette pressóban iszszák a kávét. /6/ A heti vásárokon a gyerekek kedvelt helye volt a mézeskalácsos sátra. Eltűnt a házaló, hajhász, regálébéiő foglalkozás is. A község rendjére 5 csendőr ügyelt 1850-ben. Útviszonyok A XVIII. sz-ban történtek kisérletek a gazdasági élet előmozditására. Először jó utak kiépitését látták szükségesnek. /Ma is/ Ha az idő esős volt, a keréknyomok megteltek vizzel. Az arra jövő szekér ujat vágott magának, aminek következtében egy forgalmasabb ut több tiz méter szélessé vált. Nagy gond volt a folyók áthidalása. Tiszaföldváron létesitettek egy hidat, lebontottak, vagy tönkrement, nem tudjuk, csak emlitést találunk róla. /l/ A Tiszán ma sincs itt hid. Szol^nokon, Tiszaugon, Csongrádon, Kunszentmártonban van a közelben. Tiszrföldvár talaja Talaja sötétbarna mezőségi talaj, melyen mezőgazdasági termelés folyik. A Tisza mentén humuszos öntéstalaj ós réti talaj terül el. Tf keleti részén húzódik a "sziget" nevü rész. Kilúgozott, mész szegény szikes talaj. A község körül levő területeket az emberek nevezték el. Nagyon jellemzőek ezek az elnevezések. A "Halesz" területén ma a Lenin Tsz. tegjainak a veteményes földje zöldell. Sok helyen kinő a nád a burgonya, a kukorica és a zöldségfélék között. Ezek jelzik a Tisza régi hatalmát. így mondogattak: "Elvetjük, ha lesz, lesz ha nem lesz, nem lesz. " A sziget szélén volt egy öreg néni háza, melyet csárdának rendezett be. Rossz időben ide húzódtak be a parasztok, innen a "Kucorgó" elnevezés. Hosszú oldalakon lehetne sorolni ilyen példákat. Nézzük inkább, mit mond a kb. 1846-ból fennmaradt kézzel irt No te s. az időjárástól, a termés rő l, természeti csapásokról:
