Ferenczi György: Adalékok Cibakháza község történetéhez az újjátelepítésétől a Mária Terézia-féle úrbérrendezésig (1718) (1975) / 319-1975

- 5.

e

"... minőén pillanatben készenáll arra, hogy tovább

LJ

vándoroljon Csongrád, Békés és a Nagykunság fele." /17/ A megtelepedés ideiglenessége rányomta a bélyegét mind a település rendszerére, mind pedig a gazdálkodás módjára. Általában csak kevesen épitettek stabil vályogházat, legtöbben istállókban, vermekben szállásolták el ideiglenesen magukat. "Az 1728-as összeírás elmondja, hogy a Szolnok-i Tiszatáj valamennyi falujában a jobbágyok fundusai, házhelyei nincsenek telkekre kiszabva, hanem ha valaki bárhol házhelyet szerez, arra nádból és sárból tapasztott házat, kunyhóját bátran megépítheti, vermet is áshat magának akadály nélkül." /18/ Az 1728 évi lakóhelystatisztikából vett néhány példával lehet érzékeltetni a Megtelepedés formáját, ideiglenességét:

ház

kunyhó

verem

Alattyán

20

8

7

Szolnok

33

32

14

Mezőtúr

62

46

—

n * *•, («. y* tK- л Л.1 4.•agyar kmmar ’t ebből az összeírásból, de a táj annyira homogén volt ebből a szempontból, hogy falunkra is érvényesnek tekinthetjük a lakóhelystatisztikából levonható következtetéseket.

Ezután az általános kitekintés után nézzük meg Cibakháza község gazdasági és népességi állapotát a betelepülés idején ás az azt követő első években. Erről az állapotról tájékoztat az 1720-as országos összeírás és az első évekdicális conscriptiól. Az 1720-as összeírás szinte teljes egészében a betelepülés idejének állapotát mutatják, hiszen a községet lakói az előző két évben szállták meg. Bár az 1720-as összeírásban csak az adózóképes háztartásfőket Írták össze, mégis megfelelő képet nyerhetünk a falu állapotáról adatainak tanulmányozása folytán. Az összeirók

. . Г

Cibakházán 24 jobbágyot Írtak össze. Természetesen ez

korántsem jelenti a teljes népességet, hiszen sokan