Ferenczi György: Adalékok Cibakháza község történetéhez az újjátelepítésétől a Mária Terézia-féle úrbérrendezésig (1718) (1975) / 319-1975
2 A község földrajzi viszonyai Cibakháza Szolnok megyében, Szolnoktól délre az un. szolnoki Tiszatájon fekszik. 1876-ig a község Heves-KülsőrSzolnok vármegyéhez tartozott, ekkor alakult ugyanis a kettős megyéből két önállő megye. Ma a község Szolnok megyéhez tartozik. Lakóinak száma 5590, területe 6642 kát. holt / 1 / A község gazdasági életét a Tisza szabály ozása.előtt döntő mértékben befolyásolta a folyó jelenléte. A szolnoki Tiszatáj falvai "... legtöbbnyire a Tisza bal partján, annak közve len, vagy távolabbi árterében fekszenek, csupán Mezőtúr, Dévaványa, Kenderes és Nagyiván gazdasági élete volt független a Tisza tavaszi és őszi áradásaitól." / 2 / Cibakháza pedig a Tis2a "közvetlen" árterében fekszik, igy: " A tiszaszabá^yozás előtt az ártérnek nagyrészt nádas lápok, . ingoványok, zsombékokkal telt posványok lepték el, a terület egy része pedig legelőül, kaszálóul, sőt szántóföldül is szolgált. Erről azonban csak akkor levetett szó, ha az időjárás kedvezésével a Tisza vagy kevés területet öntött el, vagy ha korábban húzódott vissza." / 5 / Természetesen a Tiszának nemcsak a negativ, hanem a pozitiv hatása is érvényesült, hisz ..."számos malmot forgat, halakban bővelkedik." / 4 / Tehát a fent emlitett természetföldrajzi tényezők alakit ották a község gazdasági életét a szabályozás előtt. így ezek a megállapítások érvényesek a dolgozat által tárgyalt korra, a XVIII. századra is. Annál is inkább, mivel mind az 1720-as regniculáris összeirás, mind pedig a Mária Terézia féle urbárium is megemlékezik arról, hogy kevés a faluban a szántóföld és a legelő a folyó gyakori áradása miatt. / 5 /
