Polgár Éva: Kiss Mihály életrajza (Tiszaföldvár, 1973) / 0300-1973

A bevezetésbea utaltam arra, hojy milyen volt a XIX* sz. végi és XX, sz. elejei helyzetkép Magyarországon, illetve Európában. A helyzet tarthatatlanná kezdett válni. A nóp előtt ott állott céljaik eléréséhez az élő példát Oroszország és népe, amely kivívta szabadságát és megteremtette a szovjet hatalmat. Azok a magyar katonák, akik resztvettek az I. Vilájüáboruban - hadifogolyként - kint voltak Oroszországban, saját maguk tapasztalták az ott történteket

9 s amikor hazajöttekt elhintették a proletárforradalom eszméit, uyors eredményeit. S nem maradtak egyedüli Hamarosan najy tábor keletkezett körülöttük, az országban több helyen forradalmi munkás- és katonatanácsok alakulnak. Követelik a király és a koriaány lemon ását. l^lö október 25-én megalakult a Nemzeti Tanács. Tagjai szociáldemokraták voltak* Céljaik megvalósitása érdekében azonban nem voltak képesek határozottan fellépni. En^ek következményeként a forradalmi hangulat erősödött az egész ország területén* A foglyok jórésze hazakerült Tiszaíüldvárra is. Gazdagodva az Oroszországi tapasztalatokkal és ők is szitották a készülő forradalom tüzét. 191Ö november 1-én Tiszaföldváron is kitört a forradalom. A tiszaföldvári korjmu8isták

t-köztük Kiss Mihály is - őszirózsával sapkájukon vonuljak a tüntető nóp élén - ezt a forradalmat őszirózsás forradalomnak nevezték, mivel november elsején tört ki, az őszirózsa nyilasa idején, s a katonák ezt tűzték sapkájukra. Az országot gróf Károlyi Mihály kormánya irányította. Gr. Károlyi Mihály szociáldemokrata volt, a kormány is. Magyarország köztársaság ugyan, de mégsem azt csinálták, amit a nép szeretett volna. Nem teljesítették évszázados kibánságaikat. Azt mondogatták: várjanak türelemmel, majd mindenre sor karül. December közepe táján tért haza Moszkvából KUn Béla, aki ott látta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vívmányait és az volt a törekvése, hogy azokat Magyarországon is megvalósítsa.