Gémes Klára: A tiszaföldvári Beniczky- nyomda története (Tiszaföldvár, 1973) / 0297-1973

célja az árvagyermekek segitése, a gyermekek szakoiai felkészítése, s nem utolsó xafcj sorban a környék ellátása újsággal, stbr Miután a gyerekek fölszabadultak, a tanítómesterek munkahelyet szereztek nekik, Innom korült ki például Tausek József, aki Budapesten he­lyezkedett el az egyik nyomdában / Nem tudni biztosan melyikben, Na^y Gyula szerint az Atheneum nyomdában, ma már nyugdíjas./, vagy Toiapek Sándor, aki szintén Budapesten helyezkedett el a sajtónál /Pontosan nem tudni, hogy hol/ aZ állami támogatás egy részét, valamint a nyomdából származó jö­vedelmet a gyermekek fenntartására forditották. A nyomda alapitói tehát az iskolatestvérek voltak, a főnyomdász Vajda József volt. /Vajda József közepes termetű, jó humoru em­ber volt. Szelid, szerény férfi akit szerettek az alkalmazottak. Néhány évvel ezelőtt meghalt./ A nyomdához szükséges gépeket külföldről szállították ide, főleg Németországból, de volt svájci gép is. w.odern felszerelésű nyom­da volt /a maga korában/, szükség volt a modern és jó gépekre, mert a nyomdának nagy területet kell ellátnia ; a megyében csak három nyomda volt összesen. A gépek nemcsak fekete-fehér, hanem szines nyomással is dolgoztak. A plakátokat, szállítóleveleket meghivókat, eljegyzési és esküvői értesítéseket, gyászjelentéseket stb. úgynevezett kisnyomdával,az az lábhajtós géppel /vagy más néven amerikai lábbal taposóval/ készítették. Ezekből a gépekből kettő volt. A lábhajtós nyomdagépbe kézzel raktak be és szed­ték ki a plakátokat. Frankfurti papirvágógép, présgép szintén volt itt. A présgép segítségével nagy mennyiségű papirt "préseltek v össze, amit aztán a papirvágógép segítségével egyszerre vágtak el. A betűket kézi betűszedővel szedték. A betűszedők srégan he­lyezkedtek el, az ólombetűk ABC sorrend szerint voltak csopor­tosítva: Kisbetűk, nagybetűk, dőlt betűk. A kinyomtatáshoz szük­séges betűket gyx egy betűszedő fémlapra, úgynevezett hajóra "tör­delték"ki. A hajók 1 mm vastag horgonylemezek voltak, amelyek szé­lén derékszögű vasak helyezkedtek el, hogy a betűk le ne csússza­nak. Ezután a kirakott szöveget átkötötték, ós a nyomdába csúsz­tatták. A nyomdában hengerek találhatók, amelyek forognak.A hen­gerek között festék forog. A papirt kézzel rakták be. Az újság, va&e más egyéb nyomtatásra kerülő papir ezek között a hengerek kö­zött ifltxaj haladt. A harmadik henger leviszi, ledobja az újságot. A képeket úgynevezett klissék segítségével készitették. A klissé tulajdonképpen egj: fametszés. Linóleum segítségével az ábrát, metszetet, rajzot az újságra nyomták. A nyomda mellett könyvkötészet is működött. A könyvkötészet a grafikához tartozó mesterség. Komüy nyomdánál nélkülözhetetlen volt, hiszen a könyvek külsőjét, a befűzést, a könyv összeállítását, az ábrákat, képeket a könyvkötészet végzi. A könyvkötészet műhelye

Next

/
Oldalképek
Tartalom