Varga Lajos: Mamutcsontvázat fedeztek fel a tiszaföldvári téglagyár bányájában (1973) / 291-1973

felvitt macával Budapestre, hogy ott egyik híres csiga-szakértőnk alaposan megvizsgálja ezeket, innék a vizsgálatnak az eredménye is hozmásc-gít a mám ut korának pontosabb megállapításához.

Az előbb azt írtam, hogy a maa^utlolet másfái-két év múlva kiáll íthaté lenne. Igen ! Ha lenne erre hely a múzeumban ! Le nincs ! Odaadó, lelkes munkával összegyűjtöttek részben 195G óta, részben 195C óta 18-20 ezer darab tárgyat a Tiszazugi Földrajzi múzeum részére, de nemhogy kiállító terem lenne elegendő, de raktár sincsen már elegendő, /ibrtékes anyagot magánház padlásán kell őrizni Is/. Törik, kopik, romlik, szakad, koszolódik az anyag. E sorok írója egyszerű vidéki "köztenár", négy hét múlva megy nyugdíjba, de soha nem értette meg, hogy miért van ez így.

Fel kellene mór egyszer szabadulni a szemellenzős gazdaságossáb-prémiumcentrikus közgazdasági szemlélet alól, ha kultúráról, ha a magyar földben talált leletek megmentéséről, raktározásáról, az ismeretterjesztésben való felhasználásáról van szó ! Megérdemelné ик* az egykor csak az arzéné» gyilkosságairól, magzatelhajtásairól ismert Tiszazug, Tiszaíoldyár, a tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi múzeum ---- amit 195C vérgőzös heteiben kezdett

szervezni, "megalapítani'' néhány megszállott ember, elszánt harcosai a többször meghirdetett kulturális policentrizmuönak —- hogy Illetékesek kézzelfoghatóan is segítsék az itt fblyó tudományos, gyűjtő, ismeretterjesztő, természettudom«nyoe és közgazdasági szemléletet fejlesztő és nyújtó tévé kény séget...................

Tiezaföldvár, 1973* évi szeptember hó 3-án.- 3 -/:tr. Var^a LaJoa gimn.tanár, 543Ü-TÍszafölcivár, Koiisuth La^oa ut 34»számi/