Végh Endre: Mozgások és változások Tiszaföldvár nagyközség társadalmi struktúrájában az elmúlt évtizedben (1973) / 290-1973
- 9 -Ez az arány indokolja többek között, a község "iparosodó" kategóriába sorolását annak ellenére, hogy a község első benyomásra mezőgazdasági jellegűnek tűnik.* Ennek több oka van, egyebek között a már emlitett, jól gazdálkodó tsz-ek. A termelőszövetkezetek kb.egy évtized előtt megállni, majd csökkenni látszó elöregedési folyamata csak az egyik jelensége a gyökeres változásban levő falusi társadalom mozgásának. Az elmúlt évtizedben a falusi lakosság összetétele alaposan átlakult. Nemrégen a szokványos érteimben a falu, község fogalma a mezőgazdaságot, a parasztságot is jelentette. Ma ez már nincs igy: a falvak nagy részében — amint láttuk Tiszafnldváron is — kixíiixEsx kevesebb a mezőgazdasági foglalkozású lakos az iparinál, de az utóbbiakon kívül, rohamosan nő az alkalmazotti, értelmiségi réteg aránya is. Tiszaföl^vár pél^a arra is, hogy a falu lehet legalább annyira az ipari munkásság lakhelye, mint a mezőgazdasági dolgozóké. Ennek okai között igen sok a szubjektiv és érzelmi jellegű, pl. sok "frisskeletü" ipari munkás paraszti érzelmvilá^gal; sok a szociális ok: városi életmód költségesebb volta, anyagi kötődések a mezőgazdasághoz; de TiszaföldváFMartfü vonatkozásban igen jellemző az az egyébként országosan jelentkező ok, hogy a koncentrált városi gyáripar által tömöritett munkaerőt a városok még gyors koncentrált városi gyáripar által tömöritett munkaerőt a városok még gyors fejlődésük mellett sem képesek befogadni. Ebből szükségszerűen következik, hogy ma is, de a közeljövőben is igen sok munkáscsalád fog falun lakni. ./
