Szabó Béla: A különféle talajművelés és trágyázás őszi búzafajták terméshozamára gyakorolt hatásának vizsgálata tiszaföldvári adottságok között (Tiszaföldvár, 1966) / 0288-1973

A 7.sz. táblázatból látható, hogy korai elővetemény után a diszktilleres és a szántásos talajelőkószitési módok terméseredményei között egyik évben sem volt szignifikáns különbség. A két év átlagában vizsgálva a talajelőkészitósi módok terméseredményeit, aaok teljesen azonosak. A müvelés tehát nem befolyásolta a buza termését korai elővetemény után. II. Kísérlet.- A különböző pétisóada,-ok hatékonyságának vizsftálata sekélymüvelés ese

tén. A II.sz. kísérletünkben korai elővetemény után diszktilleres talajelőkészitósben vizsgáltuk a műtrágyázás hatását az ősai buza termésére. E kísérletben tavaszi tőszámlálást ós terméseredmény meghatározását végeztünk. A./ Tavaszi tőszáml

álás 1964. év tavaszi tőszámlálás eredményét kezelésenként a 8.sz.táblázat mutatja. 8.sz.táblázat Ismétlések száma Nitrogén műtrágya mennyiség kg/kh Ismétlések száma 0 100 200 300 400 1. 572 565 61o 600 635 2. 569 570 641 625 624 3. 595 587 , 617 641 649 Átlag: 578 574 623 622 636 A táblázat alapján megállapítható, hogy a legnagyobb tőállomány a 4oo kg/kh nitrogén esetében jelentkezik, bár ez a szám nem sokkal magasabb a 2oo kg/kh-as parcellánál.