Angyal Józsefné: Martfű kialakulása, különös tekintettel a társadalmi és művelődési viszonyokra (1972) / 0287-1973

A török dúlás alatt a települések jelentős része elnéptelenedett, pusztává vált. A Földváry és Oharavich család birtoklása után a Rákócziak tulajdona lett. A megtelepedés érdekében a jobbágyok kedvezményt kaptak. "17ol-17o3 között a tiszaföldvári puszta helyet szegény emberek meg akarván szállani" Forgács Simon földesúr 3 évi adómentességet eszközölt ki számukra. II.Rákóczi Ferenc szabadságharca idején ismét elnéptelenné válik. A szabadságharc bu-kása után III.Károly a báró Podmaniczky családnak adományozta. Podmaniczky telepítési szerződéssel mozdítja elő a benépesülést, 1733-ban. "Ki-ki egy pár vonómarhátul fog fizetni 25 garast, minden szegény gyalogember, 20 garast, vagyis 1 frt-ot, minden külön kenyeres ember két napi kaszálást* Désmát a földvári föld bili kilencedén, Telkitelek, Martfű és homokszállási pusztáimbul pedig nyolcadán ki fogják adni, s azt vermekbe önteni"./9/ 1770-ben még mindig a Podmaniczky család a község földesura. A határ jóminőségü, termékeny, de szük. Robot szükség szerint, kilenced természetben. /10/ Mária Terézia Urbáriuma mindenütt a szabályos telekrendszert hozta be. " Bár elvileg birtokában volt a jobbágy a telekvállalás szabadságának, a gyakorlatban erősen korlátoztaezt a szabadságot az egész úrbéri telekre nehezedő 52 napi robotteher és egyéb szolgáltatás kötelezettsége." /ll/ II. József császár korabeli térképen /21 ab/ ^artfün "Schweizesei": azaz tehenészet és "gesgütt": azaz ménes szerepel. Árutermelő mezőgazdasági üzem ez már, ami indokolja a közeli tiszak átkelést is, hiszen ekkor még a szarvasmarhát "lábon hajtották"