Pödör László: Cserkeszőlő betelepülése (1972) / 0268-1973

árvízről több felvilágosítást fcsjfckxíteiY adni nem tudtak. 1945 előt

t három uradalom foglalta el a mai Cserkeszőlő területét. Ezek között voltak a szegényparasztok 1-2 holdas parcellái. Az emberek ebben az időben a grófnál, s a nagybirtokokon cselédeskedtek. Az 192o-as években gróf Bolza József kiosztotta a földjét a cselédei, a summások és a jobbágyok között. A legjobb területeket természetesen a grófhoz legközelebb álló cselédek kapták. Ezeken a földeken a termelt érték bizonyos részét be kellett szolgáltatni gróf Bolzának. Ebben az időben telepitették be a Varjast és a Nyomást szőlővel, ahol azelőtt szántóföld és legelő volt. A Kisasszonypuszta, a Kurázs, a Cukros és a Hórhány ekkor már be volt telepítve. Az asszonyok és a gyerekek az urasági birtokokon dolgoztak mint idénymunkások, summások. Cserkeszőlő mai terülétén egyetlen iskola működött, ahol egy tanító oktatta a 6 osztályt, azaz So-loo gyereket egyszerre. Ezek a gyerekek már lo éves korukban kénytelenek voltak abbahagyni a tanulást, mert a családban szükség volt a gyerek munkaerejére is. Ebben az időben különös eseménynek számított, ha valaki elvégezte a polgári iskolát, de ennél többre már nem futhatta a szülők pénztárcája. Művelődésre, szórakozásra sem idejük, sem módjuk nem voHt. Az itt élő, idősebb emberek elmondása alapján az 193o-as években egyedüli szórakozást a Nyomáson tartott citerabálak, és a kocsmai kuglizás jelentette, ami rendszerint bicskázással végződött. Az l93o-as években megalakult egy faluszövetség, amelynek Ordasi János volt a vezetője. Itt zajlottak le a képviselői beszámolók, és a választások előtti kortes beszédek. A mostani betonút helyén egy két és fél méter széles köves-