Kocsis Mihály: A technika fejlődésének hatása Tiszaföldvár életformájának alakulására (1972) / 256-1972
- 28 -A szeszgyártás fejlődése négy fázisban történt. Kezdetben az un. közvetlen alátüzeléses módszert alkalmazták, mikor is a tüztér az üst alatt közvetlenül helyezkedett el. Később a szükséges hőit mennyiséget meleg gőz segítségével egy spirál csövön juttatták az edén be. Kavarást ekkor nem kellett végezni, mert a gőz áramlása biztosított az egyenletes felmelegedést. Ez a szeszfőzési eljárás azonban igen költséges volt, hiszen egy millió forint értékű kazán kellett volna ahhoz, hogy a vállalat ily módszerrel teljes kapacitással tudjon termelni. Ezért visszatértek a hagyományos eljáráshoz, azzal a módosítással, hogy villanymeghajtásu kavaróberendezést alkalmaztak. Ma az alátüzelést olajégőfejek biztosítják, s igy az egész szeszfőzés teljesen automatikus. Ez 50 %-os létszámmegtakaritást jelent. A vállalat ily módszerrel 1969-ben 211/6 hl pálinkát ál'litott elő. Az üditőitalgyártás fejlődése szintén négyütemű volt. Először a tömény szörp üvegbe mérést, s a lezárást egyarány kézzel végezték. A kimérést később gépesítették. A fejlődés harmadik fokaként félautoma gépre tértek át. A gép a berakott üres üveget szörppel töltötte meg, majd arra szikvizet eresztett, és az üveget lezárta. Az üveg berakása a gépbe, illetve onnan töltött állapotban való kiszedése azonban még kézi erővel történt. Ma már egy teljes automata gépsor üzembe állításán dolgoznak, amely az itt dolgozó munkaerő 60 %-át teszi feleslegessé. A vállalat üditőitalterme'lése két év alatt - 1969-től 1971- ig évi 15 ezer üveggel nőtt. /1971? 234 ezer üveg/. A szikviztermelés 50 ezer üveggel több a három év előttinél./ 1969? 365 ezer üveg/./5/ A bérek 15 év alatt 3o-33 %-kal nőttek. а
