Józsa László: Tiszaföldvár története (Tiszaföldvár, 1954) / 0254-1972

- 28 ­1892-ben a kör részére megvásárolják N.Papp Sándor házát 55o frt-ért. A kör tagságának létszáma 1889-ben 126, 1891-ben már 176. Igen szigorú alapszabályt szerkesztenek. A rendetlenkedőket kitiltják. Az idősebbek sokszor zúgolódnak a fiatalok szertelen dominó és billiárd játéka mi­att. Egy tagot azért tiltanak ki, mert megtudják, hogy társtulajdono­sa a bordélyháznak. A kör 1891-ben a következő lapokat járatta: Budapest, Független Újság, Népzászlója, Egyetértés, Jász-Nagykun-Szol­nok Megyei Lapok, Bolond Istók, Magyarország, A kör könyvtárában elő­ször Jókai, Petőfi és Boros Mihály müvei jelennek meg. A Körnek kifelé harcias, keménynyakú politikai párt jellege volt. A tagoknak csak függetlenségi és 48-as jelöltre volt szabad sza­vazniok. Aki már jelöltre szavazott, a körből kitiltották. Ilyen kitil­tásokkal gyakran találkozunk a jegyzőkönyvekben. A kör kezdeményező sze­repet vitt a helyi politikai életben. Országos kérdésekben is hallatta szavát. 1891. márc.l5.-én tartott népgyűlésen tiltakozott a kormánynál a készülő "Közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a megyében" c. törvényjavaslat ellen, a ezt a tiltakozást memorandum formájában képvi­selője utján illetékes helyre juttatta. 1897.dec.24.-én ugyancsak nép­gyűlésen tiltakozott a kör a Magyarország és Ausztria között 1867 óta fennálló, tiz évenként megkötendő közös ügyes szövetségnek negyedik tiz évre történő megkötése ellen. A 89o férfi által aláirt memorandumot Kossuth Ferenc cimére küldték el. Március 15.-ét minden évben fényesen megünnepelték. A körnek volt két mozsárágyuja, ezek dörögtek az ünnep hajnalán. 1895-hen össze­tűzésre került sor a kör és aznujonnan megválasztott Zoványi Jenő lel­kész között, aki nem akart március 15.-én délutáni istentiszteletet is tartani. Hazafias érzésükben megbántva érezték magukat, s azzal fenye­getőztek átiratukban, hogy templomba nem fognak menni többé, sőt még ki is térnek az egyházból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom