Józsa László: Tiszaföldvár története (Tiszaföldvár, 1954) / 0254-1972
Elképzelhető, hogy az akkori közlekedési lehetőségek mellett - pláne ősszel és télen - ez az állapot katasztrofális volt. Ugyancsak a fenti adatok adnak tájékoztatást, hogy milyen betegségek voltak a halálozások okai - a megye falvaiban, igy Földváron is: veleszületett gynegeség, görcsök, gyermekaszály, tüdő- és mellhártyalob, gümőkor, bérhurut, vérhas, váltóláz, hagymáz, himlő, hökhurut, kanyaró, roncsoló toroklob, vörheny, torokgyik, gyermekágyi láz, pokolvar, vizkór, gutaütés, agykór, agyhártyalob, erőszakos halál, rák, - méhrák, öngyilkosság, halva születés, bőrbetegségek, izzag, görvély, véletlen eset, sziv és véredény bántalmak. A társadalmi élet egészségügyi vonatkozásáról a következőket olvashatjuk a Leírásban: " A lbegegeket különösen az asszonyok szívesen látogatják, és kalács- vagy valami jó fris kenyérrel kínálgatják, imádkoznak vele, és egy némely része biztatja a felgyógyulássel, másik része pedig a búbos patkáján ülve hangosan beszéli el azon vele történt szomorú eseményeket, hogy az ő apja, anyja, testvére, vagy férje szinte ily betegségben halt el; igen szépen eltemették, — sokan voltak a temetésen, ilyenkor a beteg nagyokat sóhajt, imádkozik, s egész nyugdodtsággal várja halálát." /52/ Az egészségügyi szolgáltatásokkal a bábák látták el az arra rászorulókat. Ezek igen lelkiismeretes munkát végeztek. A református egyház feljegyzései őrzik nevüket. "A T.Föld-vári Ekklézsiának hites Bábáji voltak ezek: " 1745. Pap Lászlóné és Áts Jánosné? 1762.Áts Jánosné és Teleki Sámuelné. 1770. Teleki Sámuelné és Szüts Pét érné. 1781: Szüts Péterné és Nagy Balázsné. 1791.: Kőris Mihályné és Nagy Andrásné. 1793: Batzur Jánosné, 1799: Székely Andrásné.