Józsa László: Tiszaföldvár története (Tiszaföldvár, 1954) / 0254-1972

részről. 1876-től kezdve az elnök személye is azabad választás alá esett. A felügyelőtanács elnökei a századfordulóig: Az alapitvány vezetősége még az 184o-es években haszonbérbe vette a Podmaniczky családtól a martfűi és zsigeri birtokok jórészét, a bizonyos nyereség mellett a lakosságmközött szétparcellázta. A jövedelmet ujabb vállalkozások növelték, sikerült Poamaniczkytól bérbe venni a regálékat: a husszéket és a nagyvendéglőt. 1872-ben a község adja bérbe az alapítványnak a téglaégetőt, évi 48 frt-ért. Ez olyan haszonnal járt, hogy már a következő évben uj téglaégető épitését vették fcérvbe. 1893-ban megvették Balogh Lászlótól is a téglaégetőt 17 hold földdel együtt. Ennek helyén épült fel a ma is működő, de azóta korszerűsített téglagyár. /35/ Az alap kezdáményezésére épültek fel a tiszaföldvári iskolák és é közfürdő is. Ezek történetével a Kulturális élet c. fejezet foglalkozik bővebben. A Polgári Társulati Alap a felszabadulásig működött, ekkor, miután szerepét betöltötte, kimondták a feloszlását. 6./ Tiszaföldvár népességi és gazdasági viszonyainak története. Az 1773-ban Mária Terézia rendelkezésére kiadott hivatalos összeírás szerint Földvár a családi birtokot képező helységek között szerepel. Lakói helvét hitvallásuak, magyarok, s egy ludimagisterük van. /36/ A szűkszavú adatok értékét azok hitelessége adja. Az 1837-ben megjelent statisztikai tájékoztató már többet mond: "Földvár magyar falu, Szolnokhoz délre 3 mérföld. 64 katholikus, 582 eMasznyik János Petyus István Bohus Pál 1868-1877 1877-1881 1881-1882 1882T Kalóz Sándor id.Szabó Sándor Cs.Katona János T Kalóz János Masznyik János P.Nagy Gábor 1882-1884 1884-1887 1887-189o 189o-1899 1899-19o3