Józsa László: Tiszaföldvár története (Tiszaföldvár, 1954) / 0254-1972

- 20 Az urbériség megszűnőben volt, 1846-ban a telkes jobbágyok megkezdték a - sokszor elviselhetetlen - megváltási összeg törlesztését. /27/ r —i Az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeivel kapcsolat4 ben a Podmaniczky-levéltár adatai szűkszavúak, csupán a gazdasági természetű ügyekre szoritkoznak. A szabadságharc hatását, a forradalmi eszmék lélekifjitó erejét a mai napig ápolt földvári emlékek és hagyományok őrizték meg a nép szivében. Az szabadságharcban a község széle, különösen a mai Sánc utca helyén húzódó régi sáncárok véres harcok szinta?e volt. A férfiak tömegesen hagyták el otthonukat, és hősi önfeláldozással vettek részt a haza védelmében. A létszámban megcsökkent lakosság szivvel-lélekkel támogatta a harcoló honvédeket. A szabadságharc egyik sorsdöntő mozzanata zajlott le Földváron. Az egykori tiszttartói lakásban /a mai Kossuth utcai általános iskolában/ tartózkodott Kossuth Lajos, 1849.március 3. és 9 között. Damjanich és Vécsey tábornokkal folytatott tanácskozást, s a dicsőséges szolnoki csata tervei is itt születtek meg. A szabadságharc lefolyásának és Kossuth földvári tartózkodásának emlékét az elnyomatás hosszú évei sem tudták kiirtani a lakosság szivéből. A honvédő harcok puskaropogását a mai napig is hagyományos március 15.-i "durrogtatás"őrzi. /A földvári gyerekek lyukas kalapács végébe gyufafejet és szöget tesznek, s a kalapácsot a földhöz, vagy * falhoz verik, s igy nagyot durran. Leghatásosabb az iskolaudvaron ily > módon vezényszóra, egyszerre történő "durrantás"./ A község főterén Kossuth életnagyságú bronzszobra áll, a volt tiszttartói lakás on emléktabla őrzi Kossuth és a hős tábornokok emlékét.