Horváth Ferencné - Csabai István: Mesterszállás története 1945-70-ig (1972) / 253-1972

1897% július l*-én Kiss József elnöklete alatt díszközgyűlés színhelye volt a községháza* Ekkor vált önálló községgé az 1848 főt számláló település* /1/

Története azonban jóval korábbi időre vezethető vissza*

Az 1347* augusztus 19*-i oklevél szerint Kuch meg a Csertán nemzetségbeli kunok kapitánya * sátor alatt lakó 12 kunok Tötös birtokára való átköltözését engedélyezi. * Az átköltözők között volt Mester és fia Miklós is* /2/

Ettől kezdve sok küzdelem, harc jellemezte az idetelepültek életét. Az idők során több * gazda * alá tartozott* Az 1524-es évben Kolbászszék kun szállása volt* A fejlődés következtében szállásbirtoki jellege területi szervezetté alakul, királyi birtok lesz*

A török időben az egri, majd a gyulai várnak fizeti az adót* 1593-ban a települést a törökök felégetik, a lakosság elmenekül, s mint puszta területet a jászberényi török katonaság kapja xx zsolö fejében* /3/

Még 1629-ben is mint elnéptelenedett helység szerepel, annak ellenére, hogy 1618-ban Forgách Zsigmond engedélyt ad az újratelepítésre. Ennek ellenére a benépesedés csak az 1720-as években kezdődik meg*/4/

1702. március 22-én 1* Lipót a többi kun településsel együtt Mesterszállást, vagy ahogy a szerződésben szerepel, Mesterszállást is eladta a német lovagrendeknek.

A Mária Terézia által 1745-ben engedélyezett m^váltáskor a

község visszaváltását 4*500 Ft.-ban állapították meg* Ekkor már Kunszentmárton pusztája.

L/Ь_A község 6störténete