Szelevény 25 éves fejlődése (1945-70) (1970) / 0251-1972

A község rövid történ

ete 1

944.-ig. Szelevény község története a népvándorlás koráig vézethető vissza. A keletr<51 nyugat felé tartozó törzsek állataikkal a Köröza folyó Mentén haladtak, ahol jó legelőt találtak* Hosszabb-rövidebb időre megállapodtak a mai községtől kissé délnyugatra fekvő őthalom és szőlő nevü emelkedéseken, A község neve először 1389-ben fordul elő Z e 1 e b y n néven. A 14*-i pápai tizedlajstromban a mai Gyalu és Istvánháza - önálló községekkel együtt. Szelevény elpusztulása az 1541- 1546 évekre esett. Az 1545 évi örök adólajstromban már csak szállásként szerepeltek ezek a területek. A későbbi években pusztasággá változott. Szelevényr1635-ben újra éled, 1647.-ben Pest megye követeli magának. 1680.-ban a lakosság Thököly körül csoportosul , majd a Rákóc^zi szabadságharc idején 1709.-ben Rákóczi utasítására északabbra húzódnak a portyázó és fosztogató rácok elől. 1760.-ban két részben csoportosul a falu: Szalevényen lakik 438, Vadasban 337 ember. 1822, -ben a két területen már 842 fő él. 1845.-ben Szelevényen 980 ember lakik, 1881,-ben egy ujabb településrész kezd kialakulni, a Halesz* Ebben az évben lakói száma 35 fő. 1848.-ban a községet Heves megyéhez csatolják, 30 ember szolgál a faluból a Nemzetőrségbe. 1848. - után Szelevény, Istvánháza, Gyalu község Gsépához tartozik. A bach korszak után ismét önálló község lesz, és ekkor kerül Szolnok megye fennhatósága alá. Külön birófct és jegyzőt kap. 1855.-ben megegyeznek a falu vezetői a Gsépai plébánossal és a falu egy tanitói állást kap. Az iskola épitése azonban anyagiak miatt elhúzódik. . / *