Csépa 25 éve (1945-1970) (1970) / 0250-1972

A szabályozás 4 km.-re távolodott el a falutól. A szabályozás Jí? I ó tf- • irtán a közság szántó területe " mentetlen ** résznek volt nyilvántartva. Ebben az időben csök 1/10-ed része volt művelhető. 1894* előtt a tiszai gát még nem volt elkészitve, a lakosság a magasabb községi részekre épétette lakását. 1827. évben 246 lakóházat számlált, 1910-ben 870, 1920-ban pedig 784 lakóház volt. A csökkenést az 1919 évi árviz okozta, összedőlt 86 lakóház. A község régi települését még ma is hűen tükrözik a Dózsa György-Áppád utca zeg-srugas részei. A község lakosai zsellér emberek voltak, a megélhetőségüket a községtől távoli községekben,városokban keresték* A nőkre és gyermekekre a cselédi sors várt. A közlekedés szempontjából el volt/maradva/ vágva a városoktól. 1930-as évben egy autóbusz járat volt, amely Lakitelek és Kunszentmárton vasútállomásaival kötött össze. Lakóházakban mécsessel, gyertyával, lámpával világitottak. A községre is jellemző volt, hogy a lakóházak a templom környékére épültek. A r. kat. tempóin 1797* évben épült, későbbi időszakban az ev. templom 1860 körül, a ref. templom $3ig 1932. évben. A jelenlegi Béke utcára az épitkezést 1907 -es évben kezdték meg, mintegy 4 és fél km. hosszúságban. A községben csak 1-2 családnak volt telepes rádiója, kis kerékpár motorkerékpár nagyonritka családnak volt. Az I. világháborúban fő halt el, a II. világháborúban 54-en haltak meg, 52 pedig hadirokkant lett. A II. világháború nyomai községünkben nem látszottak, a községben harc nem volt. A községet általában az elmaradottság jellemezte. A község fe

lszabadulása. A felszabadulást megelőzően a községi főjegyző, segédjegyző, a községi orvosok elmenekültek. A község elöljáróságát Takács István főbiró, Zentai László irodavezető irányitották. A felszabadulást követő időszakban is ők látták el a hivatali ügyinzését.