Kulcsár Istvánné: Tiszaug község 25 éve (1945-70) (1970) / 0249-1972

- 27 A felszabadulás után fejlődésnek indult, de sohasem érte el a szomszédos községek fejlettségi fokát. A község területi adatai lényegesen nem változtak. 4351 kh. és 4338 kh. között mozog. Ebből azonban 1600 kh. ártér, amely tekintélyesen befolyásolja a lakosság életszínvonalát. A jól termő talajt szinte minden évbenelönti a viz. Nagyobb árvizek esetén veszélyezteti a termést, pl: 1965-ben a tsz. terület 40 %-át elöntötte a viz. / TJ 1965. jan. 12./ A lakosság 80 % a mezőgazdasági munkából él. 16% -a belterületen lakik, 24 % külterületen. / TJ 1965./ A község területének müvelésbeni megoszlása: 1935 . 1947 1961 1969 Szántó 1761 2776 2500 2508 2234 Rét legelő 1721 827 632 526 531 Kert 29 26 43 50 Szőlő 289 330 800 869 331 ErflŐ 190 142 150 157 158 Adó alá nem eső 428 271 533 235 230 Összes: 3389 4655 2645 4338 3534 / Sz.I. / /509/45 / 1802/47 /6/ /6/ A földterület spontán kialkult SÖlő nevekkel látták el. A nép ma már nem egészen megbizható adatok alapján elnevezte a területeket. Egy-egy területnek ma is ez a hivatásos neve. Ilyen dülő nevek: Böcspart, Nyárfa, Gsapcsal, Száraz-legelő, Gyalog-földek, Kisbokros, Ságh-puszta, Holt-Tisza-sziget. A község ipara gyengén fejlett- és csak magán kisippra van. 1945-ben 12 kisiparos volt. 1947-ben a lakosság száma 1520, ebből mindössze 10 kisiparos és 10 ipari munkás volt. Az ötvenes években az iparosok száma.csökkent. 1964. julius 14-én a VB. jelentés arról szólt, hogy az ipari ellátottság nem kielégitő. Mindössze öt kisiparos van. Egyáltalán nincs férfi szabó, női fodrász, cipész , asztalos.