Vidéki Imréné: Tiszakürt története 1945-70-ig (1970) / 0247-1972

- 37 * Nagyközséggé alakulás esetén ... mind a bizottság ,mind pedig a helyiek véleménye szerint névváltoztatás feltétlenül szükséges. ^ tárgyalások során ggy megfelelő név merült fel, amelyet most javaslatba is hoztak. Az elnevezés * Cserkeszőlő . ASraraarke A " Cserke * sző a tanyaközpont határában még a törökidőkben táborozó cserkeszekre utal, akikről a központ határában egy halmot is nevezetek el. Az elnevezsé másődik tagja * szőlő" a nagykiterjedésű szőlőterületnek a névben való feltűnését célozná. A Kisasszonypuszta lakott hely és tanyaközpont névváltoztatása a helyi képviselők szerint szükséges, miután az elnevezés feudális jellegű és mult rendszrre utal.* /40/ Miután ez a jegyzőkönyv pontosan felméri a település lakosságát s a lakosokra vonatkozó egyéb adatokat, majd a földterület megoszlását, beszámol a helyi kulturális és egyéb létesitményekről, a közigazgatás eddigi folytatásáról, közli a dologi és a személyzeti szükségleteket is. Tárgyilagosan megállapítja a jegyzőkönyv azt is,hogy jelenlegi fejlettségi fokon nem kerülhet x«x rá sor azonnal a nagyközséggé való nyilvánításra, hanem a belterület kialakításával párhuzamosan kerülhet rá a sor. Kisasszonyszőlőa példáját követve másik jelentős területünk, Kórhány szőlő is kéri tanyaközponttá való nyilvánítását 1949. augusztus hó 2-án. / 43./ E terület elszakitását az anyaközségtől Németh József, Rau Gáspár N.P.P. elnöke, Papp István az MDP. részéről, Fehér Imre, és id. Baráth Dezső szorgalmazták. Nevezettek jelen voltak , és aktivan tevékenykedtek a jegyzőkönyv felvételénél is, amely az élőhöz hasonlóan rögzítette a 1 jelent/ akkori állapotot/ az elszakadás lehetőségeit és követelményeit. Ugy ebbe, mint a kisasszonyszőlői jegyzőkönyvbe nyilván nem egészen pontos adatok kerültek, legalábbis ami a lakossogot illeti.