Vidéki Imréné: Tiszakürt története 1945-70-ig (1970) / 0247-1972

f 1 . Cd-eM^á.- A/ÜCU&C TM^ , Múzeum "Tistaíöldvár TISZAKÖRT RÖVID TÖRTÉNETE L944-ig. Tiszakürt Ősi településnek tekinthető, habár első hivatalos emlitése azl075-ben kiállitott királyi oklevélben történik. Ez az oklevél a garamszentbenedeki apátság la alapitó oklevele, arait I. Géza király állittatott ki. A továbbiakban a község egyik födesuri birtoklásból a másikba került. £lső födesura Nagy Lóránd, aki valószinüleg Kálmán király feleségével beköltözött itáliai eredetű nemzetség leszármazottja volt. 1347. előtt Kálmán Király az özvegyet hagyta meg Kürt és Sas birtokában. Ebből perlekedés lett, majd községünk I. Lajos halála után a martonosi Weseniek birtokába került. Mátyás idejében Kinizsi Pál Sonldos András, Kinizsi halálát ktöretően pedig Magyar Benigna birtokolja Kürtöt és Sast. I. Ferdinánd csö möri Zaly Ferencet ajánlékozza meg, többek közt Kürttel is. A török hódoltság idején a község és a török kiszolgáltatottja, bár hősiesen állja a hóditók zsarolását. A tötök defterekben 1558-tól előfordult Kürt neve. 1559-ben és 60-ban Gyula várának kapitánya Bornemissza Benedek sarcolta a falut. A magára maradt lakosság Bozó Mátyás biró vezetésével ennek is eleget tesz. A lakosság fele ezekben a nehéz időkben is életben maradt. Ezt bizonyitják 3$ 1558-tól a török adókivetések , majd 1560-ban- tói a váci püspök tized lajstromok. 1558-ban Kürt török császári khász birtokok 1590-ben pedig a budápasa khászai között van felsorolva. Habár a krónika nem beszél róla, de Kürt lakossága is súlyos megpróbáltatásnak lehetett kitéve 1552-ben , amikor a török Szolnok ellen vonult, majd néhány hónap múlva,amikor Eger alól vereséggel kellett visszavonulnia a török segegnek.