Bakodi Lajos: Cibakháza története 1945-70-ig (1970) / 0244-1972
Ezek az edények megmunkáltak /sőt mázasak/, tehát nem előtti kulturák marádványai. A második település a mai kenderdülő, a jegyző és az agynevezett papszőlő hellén a magaslaton volt a Tisza közelsége miatt. A közelmaltban itt homokbánya működött, melyből töbcféle használati tárgy került elő. Jelenleg a község már a harmadik helyen van. A török elnyomás idegén kezdett itt végleges település kialakulni. + Bizonyára azért épült itt fel a mai település, mert a Tisza szintiétől magasabbra emelkedik. /Még igy is veszélyeztette a folyó a települést. 1892-ben az ár a templom lábát érintette/. Cibakháza legrégebben épült részeit a rendezetlenség jellemzi, gz akkori gazdálkodási mód következménye. A földek tulajdonosai, hogy a nádtetős házaikat a tűztől megvédjék, gyúlékony gazdasági rakományaikat a Tisza partján levő kertekben helyezték el. Nem történelmi tény az, hogy a község nevét Czibak Imrétől kapta volna, aki váradi püspök volt. Birtokai a Tisza vonaláig terjedtek. Azonban vitatott az is, hogy czibakházai Keneczhky családtól kapta volna nevét. /Levéltári kutatásaim e tekintetben eredménytelenek voltak./ Bizonyitott azonban az, hogy az 1690-es évektől tiszai átkelőhelyként a község igen fontos szerepet tölt be, és már mint mezővárost emliti a történelem. Az Erdély-Pest útvonal egyik jelentős állomása. Egy lebontott épület a mai egészségház helyén /a volt Klein-féle vendéglő/ egyideig járásbiróság, majd szolgabirói székház volt. Ez, valamint a regálé kocsma /eredátileg sóház/ bizonyitja, hogy községünk mezőváros volt. A község fejlődébe az 1700-as évek elején meggyorsult. A fejlődést, több bevételi forrás segitette elő. Ilyen volt a hidvám, a sójövedelem és természetesen az adó. A fejlődést természeti tényezők is elősegitették. Ilyen volt a jó termőtalaj és a halban gazdag Tisza. A község halászai messze földön hiresek voltak. "jegeskocsikval két kövér nap Ketskemét és Czegléd" irja a régi krónika./ jeges halaskocsikkal szállitották a halafi a cibaki halászok az emlitfett városokba. Bizonyosan más vidékre is./ + + + 1560. Defterdár feljegyzései, szerint a település 1 harangláb és $0 „obtágytelekkel szerepel. Tiszazugi Mazaum, + + Jászkunság, 1956.
